A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 7 innen az egyedüliek. Maga a pannóniai képződmény ugyan rég ismert, mert már BÖCKH JÁNOS «Bakony déli részének földtani viszonyai» 1 czímű munkájának II. rész 86. lapján a pannóniai emeletbeli agyag, homok és kavicsról szólva azt mondja, hogy: «a Balaton északnyugati partja hosszában a trias rétegeken kívül e képződmény is számos ponton megvan, így pl: Aszófő, Füred, Ar ács etc. környékén.» A triaszkorú rétegekre telepszik e durvaszemű (borsónagyságú kvarczhomokból álló) homokkő, melyet ott murvának vágnak. A kövületek rossz megtartási állapotúak, a mennyiben csakis kőbelek s benyomatok gyűjthetők, ezek azonban annyira jó állapotban vannak, hogy teljes biztonsággal meghatározhatók. «Die pannonische Fauna von Budapest» czímű munkámban a pannóniai képződményeknek balatonmelléki kifejlődéséről szólva a 288.' lapon említem ez előfordulást s az itt gyűjtött kövületeket, úgy mint a Congeria rhomboidea HoERN.-t (ott Cong. Hilberti R. HOEUN. néven említem), Congeria croatica BRUS és Limnocardium Schmidti M. HöRN.-t. Ezek alapján kimondom, hogy e képződmény a pannóniai emeletnek Congeria rhomboidea szintjét képviseli. HALAVÁTS az előfordulásról a később megjelent munkájában nem tesz említést. 4. Tihanyi félsziget Gödrös oldala (Zala vármegye). E helynek kis vízmosásában a tihanyi kolostortól ÉK-re, az Óvári szőlők alatt, a Balaton vízszíne felett mintegy 10 méternyire, egy méter vastag réteget a Congeria tmgula-caprae MÜNST. csaknem teljesen megtölt. A Gödrös oldali feltárás szolgáltatja — eddigi ismereteink szerint — a Balaton partján a Cong, ungula-caprae szint egyedüli föltárását. E réteg megfelel HALAVÁTS-nál az 1. ábrában (8. lap) közölt szelvény 1 b.-vel jelzett rétegével, melyből ő a következő öt fajt említi: Cong, ungula-caprae MÜNST. (gy.), Cong, triangularis PARTSCH. (r.), Limnocardium apertum MÜNST. (r.), Melanopsis decollata STOL. (r.) és Melanopsis (Lyrcaea) Petrovtii BRUS. (gy.), ezzel szemben én abból a kevés anyagból, melyet e feltárás kékes agyagjából SCHRÉTER ZOLTÁN és NOSZKY JENŐ uraktól, kedves tanítványaimtól kaptam, eddig a következő 20 fajt határoztam meg: 1. Congeria ungula-caprae MÜNST. (25 db.) 2. » labiata ANDR.? (1 db.) 3. » balatonica FUCHS (sok). 4. Dreissensia Döhrel BRUS. (12 db.) 5. Plagiodacna AuingeriFUGHS sp.? (1 db.) 6. Planorbis tenuis FUCHS. (1 db.) 7. Valvata tenuistriata FUCHS . (5 db.) 8. » varians LÖRENT. (32 db.) 9. Hydrobia atropida BRUS. (3 db.) 10. Pyrgula incisa FUCHS . (12 db.) 11. Micromelania variabilis LÖRENT. (14 db.) 12. Micromelania laevis FUCHS sp. (12 db.) 13. Bythinia P margaritula FUCHS . (3 db.) 14. Melanopsis gr adat a FUCHS. 15. » decollata STOL. (4 db.) 1 A magy. kir. Földt. Intézet Évkönyve II. köt. I. tüz. 1874.
