A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Arthaber Gusztáv: A déli Bakony werfeni rétegeiből és kagylómeszéből származó új cephalopoda-faunájának revíziója

A Déli-Bakony werfenii ét egeinek és kagyló meszének új cepha lopoda-leletei. 17 Miként a felső-kagylómész legtöbb lelethelyén, úgy a Bakonyban is a ptychitesek a leggyakoribbak, különösen a Pt. flexuosus; gyakran található továbbá a Ceratites trinodosus, különösen azonban a C. aviticus, a mely amazzal együtt a helyi jelleget adja meg; továbbá a Balatonites lineatus, Hungarites Arthaberi és az új Ceratites Lóczyi. A kagylómészben az északi és délalpesi fauna között nincs olyan nagy különbség, mint a ladini és a karniumi szintekben. A cephalopodákra nézve ugyanaz áll, a mit BITTNER a brach iopodákra bebizonyított, hogy a Bakony közbeeső helyzetben van a két faunavidék között, a minek különben földrajzi helyzete is megfelel. Aránylag csekély vonatkozása van a boszniai kagylómészhez, a melynek tipusos formáit, miként ezt HAUER utolsó munkájából megismerhettük, csupán a Ceratites ellipticus és a C. ecarinatus jelzik. — Ezeken kívül még csak néhány rokonságbeli vonatkozás jöhet tekintetbe. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I köt. 1 rész.