A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei
33 Ugy az úrkút-óhutai, valamint a dobkerek-ihartűi diszlokácziók tengelye N—S-i. Ugyanebbe esik a Tűzköveshegy rétegeinek kiemelése is. Jellemző erre az irányra, hogy E. felé eredeti N—S.irányától eltér és kissé elhajolva NE—SW-i irányúvá válik. Ezt igazolják az úrkúti szelvény óhutai rétegei, a melyek nem hajolnak pontosan E-re szemben a túlsó oldal pontosan W-re hajoló rétegeivel, hanem kissé K. felé dűlnek. Ugyanígy a dobkerek-ihartűi szelvény rétegei is (6. ábra), valamint a Tűzköveshegy NW. felé dűlő rétegei. Ennek az eltérésnek oka bizonyára a diszlokácziók idejében keleten már kialakult terület eLfenállásában keresendő. Az E—W-i tengely diszlokácziói a Csalányosvölgytől Úrkút-Ohutáig terjedő szakaszon észlelhetők, a hol a liászképződmények két antiklinálist adnak, melyek S-en Ohutánál vetődésben végződnek (7. ábra). A N—S-i tengely diszlokácziói erősebbek az E—W-iakénál. A diszlokácziók korára nézve az úrkúti szelvény ad felvilágosítást. Az újhutai Sátánárokban ugyanis az alsó kréta konkordánsan telepszik az alsó liászrétegekre, míg az eoczén már diszkordánsan következik reá lankás rétegeivel. Világos tehát, 7. ábra. A liász rétegek települése a Csalányos völgyön át Urkut—Óhutáig. 1 : 25.000. 1. Fődolomit. 2. Dachstein-typusú mészkő. 3. Tűzköves rhynchonellás fácziesz. 4. Crinoideás és brachiopodás mészkő. 5. Mangántartalmú radioláriás tűzkő. 6. Vörös czefalopodás mészkő. 7. Lösz. t*tffgflm , i t hogy a kréta elején a jurarétegek még eredeti településükben voltak. Ha még tekintésbe veszszük, hogy az északi Bakonyban jól kifejlődött felső krétaképződmények településükben éles ellentétben állanak az idősebb képződményekkel s csaknem vízszintes rétegekkel transzgredálják a településükben már erősen megzavart idősebb képződményeket, 1 akkor kétségtelenné válik, hogy területünkön a jurarétegek diszlokáczióját előidéző mozgások az alsó és felső kréta között, tehát a középső krétában történtek Ez a mozzanat tehát egybeesik a Kárpátok második gyűrődési fázisával. Az eoczénben területünkön már kialakult térszínt találunk, az eoczénképződmények a meglevő mélyedéseket töltik ki s az idősebb rétegekhez hozzátámaszkodnak. Nem volt feladatom ezeknek a töréseknek területemen kívül eső viselkedését tanulmányozni, de kétségtelen, hogy ezek megvannak a Bakony egyéb idősebb képződményeiben is. Kétségtelen viszont az is, hogy a Bakonyban nem ezek az első törések, hanem ezeknél jóval régebbieknek is kell lenniök, ha a Balaton tengelyébe eső palaeozos rögöket szem előtt tartjuk. Ennek daczára azonban a déli Bakony főtömegét alkotó mezozoos képződmények kialakító törései gyanánt a középső krétakorú törések tekinthetők. 1 Du. KOCH ANTAL: A Bakony északnyugati részének földt. visz.; Földt. Közi. V. k. 1875. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. függ. 3
