A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei
10 A déli Ba kony jura rétegei. Tűzköves rhynchonellás rétegeink sztratigrafiai helyét megközelítőleg kijelöli a belőlük kikerült Arietites, a melynek típusa W ÄHNER Schi, marmorea és Ariét, rotiformis szintjére utal. 3 Minthogy azonban ezen rétegek fölött még egy réteg következik, a melynek helyét az Ariét, r o t i f o r m i s-szintben kell kijelölnünk, azért a tűzköves rhynchonellás rétegek a Sehl, marmorea— Schi, angulata szintbe sorozandó k. Rétegeinknek fáczieszbeli helye az alattuk levő mészkövekével szemben nem változott, a mennyiben faunájukat tekintve sikér-tengerieknek kell tartanunk ezeket is, mint az előbbieket. Faunájuk kivétek nélkül a benthoshoz tartozó alakokból áll. A bennük előforduló spongiatűk szolgáltatták valószínűleg azt a kovasavmennyiséget, a mely az egész réteget tűzkövessé alakította s egyneművé tette. Ezek a tűzköves rétegek rendes kísérői a dachstein-fáczieszű legalsó mészkőnek s élesen jelzik annak felső határát. Legszebb kifejlődésben találhatók Úrkúton és a Csalánvos-völgyben (Grund), de megvannak a városlőd—úrkúti E—W irányban haladó határárokban, a szentgáli Tűzköveshegyen, s mindenütt, a hol az alsó mészkő megvan. Vastagságuk helyenként tetemes, néhol azonban csak néhány decziméter vagy egy méter. 3. Vörös brachiopodás mészkő. BÖCKH (1. c. p. 5.) a városlőd—úrkúti határárok W-i végén a Csalányosvölgybe való torkollásnál kis vörös mészkőrögöt említ, a melyből a következő faunát sorolja föl: Ammonites Conybeari Sow. Spiriferina brevirostris OPP. var. Rhynchonella Albertii OPP. 7erebratula nimbata OPP. » Fötterlei BÖCKH Waldheimia Partschi OPP. » linguata BÖCKH. Ezenkívül ugyanerről a helyről a földtani intézet gyűjteményében még egy Phylloceras sp. ( cylindricum Sow. sp. köréből) is van. Ezek a rétegek még több helyen is feltalálhatók, mindenütt azonban csak igen csekély felületi elterjedésben s nem nagy vastagságban. Mindenütt a tűzköves rhynchonellás rétegeken feküsznek. Egész biztosan kimutathatók Úrkúton, különösen az óhutai oldalon, a hol brachiopodák gyűjthetők belőle. Főként ezekre a rétegekre jellemző Waldh. linguata BÖCKH, a mely itt fiatalabb rétegekben nem fordul elő. Kis darabon megvannak ezek a rétegek az újhutai Sátánárokban is és 1 WÄHNER : Beitr. z. Kenntn. d. tief. Zonen d. unt. Lias etc.; Beitr. z. Pal. u. Geol. Östr. Ung. Bd. VII. 2 MOJSISOVICS: Ischl u. Hallstatt. (Erläuter. z. geol. Karte etc.) 1903. — DUNIKOWSKY : 1. c. 3 WÄHNER : Zur heteropischen Differenzierung d. alp. Lias ; Verh. d. k. k. Geol. R. A. 1886. p. 170.
