A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Jaekel Ottó: Gerinczes állatok maradványai a Bakony triászrétegeiből

Gerinczes állatok maradványai a Bakony triaszrétegeiből. 1 1 pánczélja lett volna. Ez a körülmény rendkívül jelentős, ha figyelembe veszszük, hogy a hátpánczél a Dermochelys-éhez hasonlít, csakhogy ennek a teknősnek a hasán is egészen ilyen, szintén búbokból összeálló pánczélja van. Az az összefüggő búbcsoport, mely több szorosan egymás mellé helyezkedő nagyobb búbból áll, melyeket ismét kisebb búbok kerítenek körül, valószínűleg a fark védőpánczélja lehetett. 5. ábra. Három darabból összetett pánczélrészlct, 2/

3 nagyságban, oldalról tekintve; valószínűleg a pánczél elülső vagy hátsó végéből való. A mell- és hasbordák. Ezeket, sajnos, csak töredékek képviselik; a következők megállapítására azonban így is elegendők. Két bordadarab kezdővége — egyikük a hátpánczél alatt rendes helyzetben van — fent olyformán szélesedik ki, hogy keresztmetszete A-alakú. A lefelé áthajló végdarabok nagyon elszélesednek, olyaténkép, mint a Sphenodon törzsökbordáin, de azonfelül a közbenfekvő szegycsonti bordákkal szilárdan összeilleszkednek, illetőleg összenőttek. Ezek középtájon a törzsökbordák legjobban elszélesedett részeit is túlszárnyalják, úgy hogy a hasoldali bordavégek és az úgynevezett szegycsonti bordák összeolvadásából szilárd haspánczél lett. Sajnos, hogy a meglevő töredékekből alig lehet megállapítani, milyen lehetett az egész haspánczél, azonban valószínű, hogy a hasváz a vállövnek dermális elemeihez, ú. m. a kulcscsonthoz jclaviculae (e p i p 1 a s t r a)] és a közbülső kulcscsonthoz [interclaviculae (episternum, entoplastron)] hasonló módon csatlakozott, miként azt számos erőteljes hasvázzal ellátott paleozoi Stegocephalus-okon ismerjük.