A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák

31 Bakonyi triászkorú ostracodák. formában, mint azt B

RADY fennt idézett munkájában leírja és lerajzolja. Mint eltérést meg kell említenem, hogy B

RADY példányának felülete finoman pontozott, az én példányaimnak egyikén-másikán pedig elmosódott hálózat ismerhető fel. Ezt a fajt G. O. SARS. Norvégia partvidékéről írja le 150—550 m. mélységből, B

RADY pedig az Atlanti Oczeánból 750 m. mélységből. Cytherella sp. IV. t. 26., 27. ábra. Hossza: 0'6 mm., magassága: 0'37 mm., átmérője: 0'3 mm. A faj meg nem állapítható, minthogy a rendelkezésemre álló nagyszámú példány mind kőbél volt. Egyeseken elég jól látszott a kagyló szabályos alakján kívül a kagylószegély benyomata, némi a felületi díszítésből, de pontosan meghatározni természetesen nem lehet. Alakját tekintve a Cytherella nem egy képviselőjének vélem, mely külső formáját tekintve nagyon hasonlít a Cytherella Calabria SEQU.hoz,

1 ezzel azonban nem lehet azonosítani. 3. ábra. 4 ábra. 5. ábra. 6. ábra. Sok kőbél került elő az iszkahegyi werfeni pala alsó campili rétegéből. A werfeni pala alsó campili rétegéből (Iszkahegy) még néhány kőbél került elő, melyeket egyáltalán nem tudtam meghatározni, de minthogy későbbi vizsgálatok esetleg jó megtartású példányokat is hozhatnak felszínre, a kagylók kőbeleinek körvonalait szükségesnek tartom e helyen mellékelni esetleges későbbi meghatározás, illetve azonosítás szempontjából. 1 G. SEQUENZA: Le formazioni terziarie nella provincia di Reggio (Calabria). Roma, 1879. XVII. t., 56. á.