A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák
20 Bakonyi triászkorú ostracodák. Bairdia subglobosa BOSQ. II. t. 11 — 13. ábra. 1852. Bairdia subglobosa BOSQ . Description des Entomostracés Fossiles des terrains tertiaiies de la France et de la Belgique. Bruxelles. I. t., 7. á., a —d, 23. o. Hossza: 0 42 mm., magassága: 0'32 mm., átmérője: 0'31 mm. Oldalról, valamint felülről nézve tojásformájú. A kagyló falazata nagyon vastag, kemény, a kagylószegély belül igen széles övű. Felülete teljesen sima. Ritka az iszkahegyi werfeni palarétegben, elég közönséges a veszprémi ányosutczai márgában. A bakonyi triászképződményekből előkerült példányok úgy felülről, mint oldalról nézve, felületi díszítésüket s nagyságbeli tulajdonságaikat véve tekintetbe teljesen megegyeznek a Bairdia subglobosa BOSQ. fajjal, melyet B OSQUET Francziaország felső kréta és harmadidőszaki képződményeiből írt le. Bairdia (?) problemafica n sp. II. t. 14 — 18. ábra. Hossza: 0'81 mm., magassága: 0'55 mm., átmérője: 0'42 mm. Oldalról nézve magas veseformájúak a kagylók. Legmagasabb a kagyló a középvonal irányában. A két csúcsszegély egyenletesen, egyformán tompán kerekített, észrevétlenül olvad bele a hasoldali kagylószegélybe, mely majdnem egyenes vonalat ír le. A hátoldali kagylószegély igen erősen ívelt, egyenletesen ereszkedik a két csúcsszegély felé A hátoldali kagylószegély nagyon erősen betűrődik, jól feltűnő sövényt hoz létre, mely a kagyló zárására való. A belső peremlemez széles övű, szerkezet nélkül való. Némely példánynál a hátulsó csúcsszegély mellső részéről egy kis fog emelkedik ki. Felülről nézve a kagylók megnyúlt tojásformájúak, az oldalvonal nem egyenletes ívet ír le. A kagylók nagyon jó megtartásúak, a falazat nem vastag, egészen üvegszerű, átlátszó. Felülete nagyon finoman pontozott. Igen jellemző a kagyló közepén elhelyezett izombenyomat. Az izombenyomatok száma sok; kör, illetve ellipszis alakban helyezkednek el. Köröskörül apró, többnyire köralakú izombenyomatok vannak, melyek száma 10—12, ezeken belül két sorban rendezkednek el izombenyomatok, melyek hosszúra megnyúltak. A felső sorban 0—7 izombenyomat van, az alsóban 3—4. Ennek a két sornak a tengelye összehajló. Nagy számú fiatal példány is került elő a kifejlettek társaságában, melyek azokkal teljesen megegyeznek. Ez a faj vezető szerepet játszik a Bakony triászképződményeiben, a mennyiben négy lelethelyről igen sok péidányban találtam. Mint vertikális, mint horizontális elterjedése igen nagy, különösen Felsőörsről (Forráshegy) került elő nagy számmal a tridentinuszos mészkő márgás közbetelepüléséből, meg a Csopaki-völgy estheriás márgájából. Kisebb számmal jött elő a Nosztori-major (Halastavak) nuculás márgájából (Trachyceras austriacum szintje) s a veszprémi (Jeruzsálemhegy) physocardiás márgából.
