A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák
11 Bakonyi triászkorú ostracodák. csak egy példány állott egyes fajokból rendelkezésemre. A kagylók elég jó megtartásúak: Bairdia Silicula JONES „ Harrisiana JONES „ Dadayi n. sp. Cytheridca csopakensis n. sp. Cytheridea subperforata JONES „ perforata JONES, var. insignis JONES Cytherura mutila n. sp., var. minőm. var. 7. Nagyon gazdag ostracodákban a veszprémi (Jeruzsálemhegy) physocardiás márga, hol a spongiatűk, tüsketöredékek, csigák s foraminiferák nem fordulnak elő nagy számmal. Az egyes fajok nagyon közönségesek, sok a teljes s a ki nem fejlődött példány. Kőbél nincs. A kristályosodás némelyiknél olyan nagyfokú, hogy a kagyló finom szerkezetét felismerni nem lehet. A következő fajok kerültek elő a physocardiás márgából: Bairdia pannonica n. sp. Bairdia hungarica n. sp. „ balatonica n. sp. Bairdia (?) problematica n. sp. „ constans n. sp. Cythere fabacea TERQ. „ Dadayi n. sp. „ mamillata BRADY „ plebeia REUSS Cytherella abyssorum G. o. SARS. 8. Ányos-utczai (Veszprém) márga. Csak kevés íöraminifera mellett került elő néhány ostracoda példány, még pedig a Bairdia plebeia REUSS Bairdia (?) problematica n. sp., „ subglobosa BOSQ. ' var. reniformis n. var. 9. A veszprémi márga kékesszürke mélyebb (barnán málló) rétegei (Veszprém, Jeruzsálemhegy) igen kevés ostracodát tartalmaznak. Néhány kagylótöredék került elő mindössze s egy rossz megtartású kagyló, melyet nem lehetett pontosan meghatározni. Loxoconcka ? sp. 10. A veszprém -jutási vasútvonal (VI. szelvény g—-h tag) csak egy elég jó megtartású kagylósrákot szolgáltatott: Pontocypris rar a n. sp. A most elmondottakból kitűnik, hogy a bakonyi triász ostracodák a triász mind a három emeletét benépesítik, még pedig tekintélyes számmal. Legkevesebb képviselője akad ennek az állatcsoportnak a triász alsó képződményeiben, legtöbb a középső triász középső szintjében, míg a felsőben fogy a számuk, de ennek középső szintjében még elég szép számú faj képviseli az ostracodákat A középső triász tridentinuszos mészkő márgás közbetelepülése a leggazdagabb, a honnan mintegy 15 faj került elő. Legszegényebb a felső triász két legfelső szintje, a honnan csak egy egy faj ismeretes. A mi a kagylók megtartási viszonyait illeti, igen rossz megtartásúak a legrégibbek, tehát a werfeni pala alsó campili rétegéből előkerültek, melyek legnagyobbrészt alig használható kőbelek, csak elvétve akad egy-egy használható példány. A középső triász képződményeiből előkerült fajok nagyrészt igen jó megtartásúak, még a héj finom szerkezetét is meg lehet vizsgálni, némelyik majdnem teljesen üvegszerű. A felső triászból is elég jó megtartású kövületek álltak rendelkezésemre, de korántsem olyan jók, mint a középsőből előkerültek s már elég gyakori a kőbél is.
