A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből

41 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. (->- ; 1) mellett a karélyok is, bár kevésbbé mélyen vannak besülyedve, de sokkal változatosabban vannak fogazva. Míg az alak és a díszítés még némi összehason­lítást megengednek, addig a varrat — a mely eddiggelé sem a Tr. Aspasid-w, sem a Tr. Archelaus-on (Schiern) nincs kiszabadítva — azt mutatja, hogy a két összehasonlított darabnak csak kevés hasonlatossága és semmiféle rokonsága sincs egymáshoz. A schlerni példánynak a tipusos wengeni-rétegekbó'l származó Tr. Archelaus darabjaival való összehasonlítása közeli vonatkozást mutat a belső kanyarulatok kicsiny kőmagvához (MOJSISOVICS: Medi- f terrane Trias, 19. tábla, 9. ábra, Marmo- /—x s—\ / lata), de ez a megegyezés csak a közeli / 1 J /"V rokon alakok kezdő kanyarulatainak meg- r I J / í/j egyezését fogja tanúsítani. Fontosabb az p 4 ( \ V/N' IfyJ a hasonlatosság, a melyet a schlerni pél- ^ V\vPu f H dány mutat azokhoz a hasonlókép erősen ( ) \ A ' \ díszített, hosszú tüskékkel ellátott nagy A T \ \ darabokhoz, a melyek Felső-Örs felső- V í s wengeni (= füredi) meszéből kerültek napfényre (MOJSISOVICS: id. h. 31. tábla, fi vYy ) ( 1. ábra.). Némi csekély különbség a \(/0 \ flíL 3) 3j \ / tiroli példány szűkebben sorakozó bor- [/) HI V (/ SÍ f ( dáiban nyilvánul. Szembeötlőbb az a f) ' c\ rO 1 \l~~r tény, hogy hasonló nagyság mellett, a ) V 11 C a fiatalabb (raibli) darab nyergei sok- \[iy v pO \ i / I } kai kevésbbé rovátkoltak, mint az idő- 4/ 1 / sebb (wengeni) példányé (V. ö. 2/i fa // \ hlj nagyságban rajzolt szövegábránkat az Vv" id. h. 1 d ábrájával). A karély-fejlődést illetőleg tehát nemcsak semmiféle előrehaladás nincs a meglehetős hosszú geologiai életkor­ban, hanem csaknem visszalépés mutat­kozik. De a csekély különbség mellett különös megjelelés alig mutatkozik 13. ábra. 1, 1 a. Trachyceras Aspasia Mojs. (Pro­trachyceras). MOJSISOVICS eredeti példányának ke­resztmetszete és varrata. A Trachyc. austriacum zónájából. Feuerkogel, Hallstatt mellett. 2a, 2b. Trachyceras Archelaus LBE mut. Schlern­plateau-rétegek (alsó-raibli emelet). Leg. et det. KOKEN E. Keresztmetszet és varrat ( s/,), össze­hasonlításul az eltérő Tr. Aspaszd-va\. czélszerűnek. A schlerni és a rabli­rétegekben általában egészen szórványosan mutatkozó példány mindenesetre két fontos tényt magyaráz meg: 1. Az ammonita-faunának élénk fejlődése és a szintekkel egybevágó változása mellett a leggyakoribb fajokból mindig megmaradnak egyes példányok, így a Tr. Curionii a wengeni-rétegekbe, sőt a Ír Archelaus a raibli-rétegek bázisáig (Schlern­plateau) fölmegy. 2. Ezek a megmaradó alakok csak csekély alakváltozást mutatnak, és így a zónaosztályozás érvényessége ellen való ellenbizonyíték gyanánt, ezt föl nem hoz­hatjuk. Állandóságuk azonban másrészt érthetővé teszi valódi gátolt és visszaütő alakok föllépését (Lecanites, Proavites, Isculites, Lobites stb.). Hála KOKEN tanár úr és a bécsi geologiai intézet előzékenységének, az összes figyelembe vehető eredeti

Next

/
Thumbnails
Contents