A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
39 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. A XI. tábla, 2 a ábráján lerajzolt példány a VI. profil c i rétegéből (Szalaydomb) származik. Sokkal bizonytalanabbul határozható meg egy még kisebb töredék a Cserhátról. Az Alpokban ez a jellemző faj a Trach. austriacum és az aonoides zónáiban található. Trachyceras austriacum MOJS. X. tábla, 2. ábra. MOJSISOVICS: Gebirge um Hallstatt, II, 677. old., 183. tábla, 5. és 9. ábrák. A felső márgacsoport szürke mészpadjaiból (Csopak, az országút melletti kőfejtőből) egy kőmag úgy külalakjára, mint növekedési viszonyaira és tüskespirálisaira nézve megegyezik az idézett ábrázolásokkal és a Feuerkogel, Röthelstein típusos termőhely eredeti példányaival. Különösen hasonlít az id. h. 9. ábrájának meglehetős fejlett állapothoz tartozó varrata, de nem a Trachiceras triadicum (id. h. 185. tábla, 4. ábra) varrata, a melynek világos fióknyerge nincs. Ezen jól megmaradt példány segítségével sikerült a veszprémi márgacsoport különböző szintjeiből számos maradványt meglehetős biztossággal meghatározni: 1. így egy aránylag teljes példány és hat töredék a Giricses-dombról (tulajdonképen Girisics) a Cserháton, idetartozónak bizonyult. 2. A Sintérdomb raibli-dolomitjában nem ritkák az olyan benyomatok, a melyeknek kitöltései a Trach. austriacum fiatal példányaival általában megegyeznek; ugyanezen rétegekben megvan a Trachyc. (Protrachyceras) Aspasia MOJS. (det. LÓCZY LAJOS) is. 3. A Trach. austriacum normális alakjának kerek, kicsiny példányai, a melyek nem egész biztosan határozhatók meg, a veszprémi Csőszdombról és Vámos X. szelvényének i rétegeiből származnak. 4. Egy vékonybarázdás, számos oldalbütyök-spirálissal (16) ellátott változatnak igen jellemző lenyomatai megfelelnek MOJSISOVICS (Hallstatt II, 679. old.) 183. táblája 5. ábrájának és a) a veszprémi VI. e szelvényből, b) a Jeruzsálemhegyről és c) a Lánczi-dombról származnak. Ez a változat az Alpokban, a Trach. austriacum zónájában, valamint a Trach. Aonoides és Lobites ellipticus lencséiben található. 5. Végül egy nagy, nem valami világosan megmaradt lakókamratöredéket, a mely a vámosi Temető-düloből került ki, a Trach. austriacum durvabordás változatára (var. robusta MOJS. 1) vonatkoztathatunk. Trachyceras triadicum MOJS. MOJSISOVICS: Gebirge um Hallstatt, II., 185. old. A Trachyc. austriacum zónájának ezt a jellemző faját Veszprémben a következő helyeken találjuk: 1. a Jeruzsálemhegyen, 2. a Templom-utczában, a XI. szelvény e—g rétegeiben. 1 Gebirge um Hallstatt, II, 184. tábla, 2., 3. ábrák.
