A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből

36 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. JOANNITES Mojs. yoannites tridentinus MOJS. em. FRECH. VIII. tábla, 1. ábra; IX. tábla, 1. ábra. — — MOJSISOVICS: Cephalopoden der mediterranen Triasprovinz, 168. old., 47. tábla. A szóbanforgó faj pontosabb meghatározását MOJSISOVICS EDE kénytelen volt bizonytalanul hagyni, minthogy a fönt idézett munkájában ábrázolt lakókamrapéldá­nyon a karélyvonalakat nem láthatta. Nekem sikerült a faj pontosabb körülírása két darab alapján. Ezek: egy lakókamratöredék a felsó'-örsi Forráshegyről és egy belső kanyarulat magva, a mely a karélyokat is mutatja, Vámos-Somhegyről. Mindkét példány összenyomott külső alakja MOJSISOVICS ábrázolásával 1 jól megegyezik. A belső kanyarulatokat mutató példányon három ajakdudorodás vilá­gosan felismerhető volt, míg a negyedik a héj deformált részére esik. Kevésbbé világosan vehetők észre az ajakdudorodások a lakókamra lemállott kőmagván. MOJSISOVICS EDE ezt a fajt csupán a héj formájának az alapján számította a joannites-hez, most az előttünk levő karélyok beigazolják ezt. Az a közeli rokon­sága is, melyet MOJSISOVICS gyanított a sct.-cassiáni Joannites Joannis Austriae fiatalabb fajjal, a varratok 2 összehasonlításával szintén bebizonyosodott. A külső nyereg és mindkét oldalnyereg igen hasonlók; a karélyvonalak csekélyebb hajlása a magyar példány kisebb voltában gyökerezik. Nevezetes azonban a hasonlókorú Joannites Deschmanni-íTféA való lényeges különbsége, ennek a varratai még sokkal alacsonyabb fejlődési fokon maradtak. A J. Joannis Austriae (2 labiális barázdával) és a Joannites tridentinus (4 labiális barázdával) fajoktól való különbségét, a miként már említém is, a karé­lyos példányokon konstatálhattam. Termőhelye: a 20 cm. átmérőjű lakókamrás példányt az 1902. évi kirándu­láson találtuk a világos füredi mészkőben és jelenleg ez a példány a breslaui egye­temi múzeumban van; szája eltörött és első kamrafala l'/ 4 kanyarulat után mutat­kozik. Vámos-Somhegy vörös gumósmeszéből egy biztosan meghatározható és egy kétes példány került elő. Joannites cf. bathyolcus BÖCKH és cf. trilabiatus MOJS. — MOJSISOVICS: id. műve 42. tábla, 166. és 167. old. Néhány, hiányos állapota miatt közelebbről meg nem határozható alak való­színűleg a czímben említett két faj utódjának tekintendő, a mely joannitesek a Trachyceras Reitzi emeletében lépnek föl. Mindkét fajnak lapos háza, szűk köldöke van és a labiális dudorodásoknak különböző száma. Egy somhegyi lapos és eltor­zult kőmagon, a mely csaknem a végéig kamrázott, hat ajakdudorodás maradványát 1 Ennek eredetije Judicariából, Prezzoról származik. 2 MOJSISOVICS: Gebirge um Hallstatt, I., 41. tábla, 4. ábra.

Next

/
Thumbnails
Contents