A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
30 Új cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. A következő kis táblázat a különböző alakok rövid áttekintését tárja elénk, egyik-másik 1 alak ezek közül másutt is előfordul: A) A z Arpadites cinensis MOJS. csoportja: 1. Bordáik gyengén fejlettek, a külső oldalon elmosódva. a) involut Arpadites cinensis var. alta MOJS. b) gyengén involut . . Arpadites cinensis MOJS. S. str. 2. Bordái erősek, oldali-tüskékkel: Arp. Telieri MOJS. (X. tábla, 6. ábra). B) Az Arpadites Arpadis MOJS. csoportja: 1. Bordái erősek, oldali-tüskék nélkül. a) Bordái kevéssé íveltek, meglehetős evolut alak: Arpadites Arpadis MOJS. (X. tábla, 8. ábra). 2. Bordái egyenesek, héja erősen evolut: Arpadites Arpadis var. carnica TOM. b) Bordái íveltek, külső gerincze világosan látszik: a) bordái erősek . . . Arpadites Szabói MOJS. (X. tábla, 7. ábra). ß) bordái finomak . . Arpadites Toldyi MOJS. Csupán csak néhány fajhoz kell még bővebb megjegyzéseket fűznöm: Arpadites Arpadis var. carnica TOMMASI. TOMMASI: Palaeontographia italiana, V., 1899., 18. old., 3. tábla, 2. ábra. Ezt az alakot, a mely kissé evolutabb kanyarulataival és lényegesen durvább bordáival különbözik az Arpadites Arpadis típusától, TOMMASI a friauli Monte Clapsavon egy kőmagva után írta le. Ez a változat Vámos-Katraboczán igen gyakori (13 példány) és belső kanyarulatain egyenes bordákat mutat, a melyek csak kívül, de ott is csak igen gyengén íveltek. A típusos Arp. Arpadis fajon, a mely Vámos-Katraboczán szintén gyakori (12 példány), a bordák általában gyengén hajlottak. Két hiányos töredék, az egyik az Arp. Arpadis-hoz közel álló alak, BalatonSzőllős pontusi konglomerátjának görgetegeiből került napfényre. A kiszabadított oldalfelületeken megismerhetjük, hogy a gyengén hajlott bordákon oldalbütykök nincsenek, hogy tehát ez alaknak valami közelebbi vonatkozása az Arpadites Telleri-hez nincs (a melylyel DIENER a példányokat összehasonlította: A. «cf. Telieri-»). Arpadites cinensis MOJS. MOJSISOVICS: Mediterrane Trias, 26. tábla, 5—15. ábrák, 56. old. Ez a jelentős faj, a mely Esino mellett, a Val di Cino cephalopoda-lencséiben igen gyakori, Vámos-Katraboczán sem ritkaság; a DIENER-től meghatározott, jól megmaradt példányon kívül, a melynek karélyai kissé eltorzultak, még hét egyén maradványa van előttem. 1 Az Arpadites cf. Arpadis Balaton-Szöljős mellett és az Arpadites Arpadis a Somhegyen. i
