A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
8 Uj kagylók és brachiopódák a bakonyi triászból. Külön megjelölést erre a csekély különbségre annál kevésbbé sem alapíthatunk, minthogy tudvalevőleg már a német röthben is számos kagylómészfaj Gervilleia (Hoernesia socialis, Undularia scalata stb.) fordul elő. Jellemző végül a torzulási jelenség a három ábrázolt myophorián, a melyek közül az egyik csaknem szimmetrikus körvonalat mutat. Én már régebben 1 ráutaltam a devonbeli (eddigelé schizodus gyanánt jelölt) trigoniidáknak a myophoriák-hoz való tartozására. Ezt a föltevést BEUSHAUSEN tanulmányai megerősítették; de még mindig hézag volt a régebbi és a kagylómészbeli alakok ismeretében. Az egyik hézag az alsótriaszbeli kagylómésztipushoz közel álló alakok bebizonyítása által, a másik karbonfajok által töltetett ki. Ebben a tekintetben különösen a MyopJioria insignis DE KON. sp. 2 jellemző és fontos. Már régebben rámutattam arra (id. h. 137. old. megjegyzés), hogy a Protoschizodus KON. alatt néhány valódi Myophoria rejtőzik, és ezen föltevés most, a sziléziai példányokon való megfigyelések által, tényleg beigazolódik. A falkenbergi (magasabb alsókarbonbeli) Myophoria insignis kettős teknője a héj körrajzában az alsó-középtriaszbel Myophoria laevigata GOLDF. sp. és a Myophoria ovata GOLDF. fajok között pontosan a középen áll, tehát a solenomyá-ra emlékeztető alakbeli állandóságot mutat. Hasonló állandóságot tanúsít a Trigonia s. str. is; a sct.-cassiani Tr. Gay tani alaknak, a mely BITTNER szerint a triaszban izoláltan állott, a rhaetiumi Tr. liassina STOPP . 3 sp. fajban folytatása és átmenete van a jura alakokhoz. A breslaui gyűjteménynek egy Hindelangról származó példánya világosan csíkozott fogakat mutat. GERVILLEIA. Gervilleia incurvaia LEPSIUS. LEPSIUS: Westl. Südtirol. Berlin, 1878, 1. tábla, 3. ábra Ez a faj, a melyet legelőször a weissbachi (Tirol) myophoria-padból írtak le, a Csopakról való és hasonlókorú Gervilleia cf. Meneghinii TOMM. fajhoz némileg közel áll, azonban — hasonlókép egyenlőtlen teknőjű volta mellett — a mellső szárnynak tág kiterjedésével attól különbözik. A növedékvonalak meglehetős finomak, alakja emlékeztet az alsó német kagylómész erősebben bordázott Gerv. eostata alakjára. Ebből, összehasonlítás miatt, egy SEEBACH-határozta pél1 Zeitschrift d. deutschen geolog. Gesellsch. 1889, 131—135. oldalain. 2 Pro to schizodus insignis DE KON.: Calcaire carbonifére de Belgique 5 Part; Annales du Musée Royal de Belgique, XI. kötet, 22. tábla, 10. ábra. 3 S ropPANi: Paléont. lombardé 3-me Série, 7. tábla, 6—10. ábrák. 4. ábra. Myophoria insignis KON. sp. 4:3. Magasabb alsókarbon. GlätzischTalkenbergröl. Breslaui geol. múzeumban. 5. ábra. Gervilleia incurvata LEPS. Kelső werfeni rétegek. Hidegkút. 4 : 3. Magy. kir. Földtani Intézetben.
