A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
A TRACHYCERAS AON MSTR. A CASSIÁNI RÉTEGEK VEZÉRALAKJÁNAK CSOPAK MELLETT VALÓ ELŐFORDULÁSÁRÓL — Trachyceras Aon MSTR. MOJSISOVICS: Cephalopoden der mediterranen Trias, 21. tábla. FRECH: Neues Jahrbuch 1907 (Festband) 3. tábla, 1—2. ábra. A legismertebb, gyakran idézett, azonban csak ritkán található vezérkövületek közé tartozik a Trachyceras Aon MNSTR. Miután SUESS, LAUBE és MOJSISOVICS fáradozásai révén lényegében bebizonyosodott, hogy a cassiáni Ammonites Aon egész alakgazdag nemnek vagy családnak felel meg, az a látszat támadt, mintha a ^ Trachyceras Aon a st. cassiáni lelőhelyre ! « ' T —szorítkozna. Annál nagyobb volt tehát az * * fA df.* ' >* ff /./"' 'V- örömem, a mikor a típusos Trachyceras I JflL ;; Aon-1 a hallstatti meszekből az Argolisban levő Lpidauros mellől RENZ KAROLY gyűjte^^rfMÉÉÍ^É^f' 1 "lényeiben megtaláltam. Ehhez a lelethez ^^fSSß J árult azuta n még egy további fontos elői ' | ^jí ' - országgal közvetíti, t. i. a csopaki ároknak ' J^ILIJ JI a mész legfelsőbb mészpadjaiban mT^jfL^^ 4 w^.TjJO való előfordulása. A raibli és cassiáni réteff T jO| geket befogadó komplexusnak legmélyebb mm mészpadjai tehát tényleg azt a vezérkövületet tartalmazzák, a melyet az Alpokkal iQf való összehasonlítás után ezekben várnunk ^^^ A Protrachyceras longobardicum vagy 11. ábra. Trachyceras Aon MNSTR. egy alak ebből a csoportból nem foroghat Alsó cassiáni rétegekből a csopaki árokból. fönn, sőt inkább az extern oldal bütykeiLakókamratöredék a varrattal. , , „ „ , , , , nek megkettozodese s különösen a nyereg erős széthasadozása világosan látható így tehát a trachyceras sensu stricto s nem a protrachyceras jön szóba. A tüskespirálék száma kilenczre rúg, tehát több, mint a Trachyceras longobardicum-é, a melynek 7—8 spiráléja van. A faji meghatározásnál a Trachyceras Aonon kívül még a Trachyceras Kokeni MOJS. jöhet tekintetbe. De ennek a hallstatti fajnak bordái az externális oldalon lényegesen erősebben visszahajtottak, mint a Trachyceras Aonon. 1 1 V. ö. MOJSISOVICS: Gebirge um Hallstatt, 188. tábla, 2. ábra.
