A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
Pótlékok a kagylós mész faunához. 66 5. Leda (?) dubia MSTR. sp. BITTNER: Abhandl. d. Geol. R.-Anst. XVIII. 149. oldal, XVIII. tábla, 1—7. ábra. — — BITTNER: Bakonyi triász-lamellibranchiaták, 16. oldal, VIII. tábla, 1. ábra. A nevezetes, helyesen egy csoportnak vagy alnemnek megfelelő set.-cassiani taxodontát, a melyet LAUBE körvonalának alapján lucina-nak tartott, BITTNER Veszprém mellett (Arács - Koloskán) találta. A szóbanlevő kicsiny példány a BITTNER-féle ábrával VIII. tábla, 1. ábra, — a mennyire ennek joggal mérsékelt kiviteléről ítéletet mondhatunk — megegyezik és különösen nagysága pontosan ugyanaz, mint a veszprémi darabé. A füredi példány kitűnő megmaradása az idézett ábrákkal való megegyezést világosan előtünteti. Termőhelye : Márga kibúvás c) Csopakon a nosztori tanya mellett, tehát a raibli vagy felső cassiáni rétegekben. Aviculidae. 6 Gervilleia (Angustella) angusta MSTR. var. (VIII. tábla, 3. ábra.) V. ö. Gervilleia eusis BITTNER: Bakonyi triász-lamellibranchiaták, IV. tábla, 19—22. ábra, 29. o. Már BITTNER kiemeli, hogy a Gervilleia angusta és G. ensis között a különbség «nem éppen olyan tetemes» és a G. ensis-X «mint egy nagy, igen lapos és aránylag széles G. angusta-X. jellemzi.» 1 Minthogy én a Gervilleia angusta BITTNER-től ábrázolt (Alpine Trias-Lamellibranchiaten, IV. tábla, 19. ábra) példányait magam gyűjtöttem, úgy én utólag egy magyar példánynak a déltiroliakkal való összehasonlítása által megállapíthattam, hogy a különbségek valóban minimálisak. A szélessége ugyanazon nagyság mellett pontosan ugyanaz, csak a típusos fajon van a barázda a héj és a hátsó fül között kissé mélyebbre sűlyedve ; azonkívül néha az alsó peremen egy lapos szegély van a héjdomborulattól elkülönítve. Erre a különbségre új név sok volna a jóból, a «varietas» jelzés a minimális különbségre utalhat. Termőhelye: a Gervilleia angusta típus az Alpok (Stuores) alsó cassiáni rétegeiben ritka, ellenben a magasabb zónákban, a Richthoffen-riffen, Misurinán és különösen a Schluderbach mellett levő Seelandalpon gyakori. A Gervilleia angusta var. a tulajdonképpeni felső cassiáni raibli rétegekben a Nosztori-tanya mellett (c réteg) Balatonfüred mellett, valamint a tori szintben, azaz a veszprémi Jeruzsálemhegy physocardiás márgáiban fordul elő. 1 IV. tábla, 9. ábra BiTTNER-nél pontatlanul van rajzolva.
