A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
Pótlékok a kagylós mész faunához. 729 Alul márgalapokkal, a melyek növénynyomokat tartalmaznak : Pecten filosus HAUER, Gervilleia angusta, Trachyceras Austriacum, Sirenites subbctulinus. c) Ibolyaszürke mész szarukő-gumókkal, vékonyrétegzésű egyenetlen rétegfelülettel. A következő fajokkal : Amphiclina squamosa BITTN., Koninckia Leonhardi WISSM., Rhynchonella linguligera, Waldheimia carinthiaca (ROTHPL.) BITTN., Spirigera (Athyris) cf. indistincla BEYR., Trachyceras Austriacum MOJS. b) Szürke drapszíntí márga, márgás mész és mészkő, a melyet meszes palás agyag választ szét. A márga és palás agyag estheriákat tartalmaz, a mészlapokon Gonodus és Estheriá Lóczyi FRECH, Anoplophora T'appi FRECH. A sárgásszürke márgákban Rhynchonella tricostata BITTN., Halobia rugósa HAUER, Ctenodonta cf. praeacuta KLIPST. sp., Gonodus astartiformis MÜNST. sp., Mysidia lilhophagoides FRECH, ' Canutes floridus WULF. a) Sárgásszürke, kissé márgás mészkő Rhynchonella cf. tricostata BITTN., Waldheimia carinthiaca (ROTHPL.) BITTN., Trachyceras cf. Attila MOJS., Lobites delphinocephalus HAUER. Füredi mész, tömött, tömegesen padozott, kissé dolomitos mész átmenetben a márgacsoportba a mész vékonyabb réteges, sárgás, a rétegeken márgás lesz és Daonella reticulata MOJS , Daonella cf. Pichleri GÜMB., Daonella obliqua MOJS. fajokat tartalmaz. A magyar előfordulások összehasonlítása a raibli-rés szelvényével. A füredi szelvényben különösen nevezetes ennek a megegyezése az alpesi eruptivmentes márgás-meszes kifejlődéssel, a miként ez mindenekelőtt Karinthiában ki van fejlődve. A rétegsorozat, a miként ezt a raibli rés klasszikus szelvénye a cassiáni esthériás márgáktól egészen a felsőkarniai szintekig mutatja, feltűnő módon megegyezik a Balatonpart hasonlóan fejlődött fáczieszével ; ezért részben a tengerfenéknek egyenesen analogus ingadozásait messze távolságra fel kell tételeznünk, hogy a palás és meszes szakaszoknak hasonnemü változását megmagyarázzuk. De másrészt bizonyos különbségek is megállapíthatók. Hasonló módon történik a werfeni rétegek körében az üledékek kőzetbeli kifejlődése, a mely hasonlóan a déli Alpokban és Magyarországon épp oly nevezetes megegyezést mutat. Én a raibli résben a következő, részben Balatonfüreddel és Arácscsal megegyező rétegeket figyeltem meg:
