A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához

Pótlékok a kagylós mész faunához. 725 1. Anoplophora subrecta BITTN (VII. tábla, 5 a, b ábra.) BITTNER: Bakonyi triász lamellibranchiatákk, 91. old. VII. tábla, 28—30. ábra (rossz ábrák!). A BiTTNER-féle leírások és meghatározások jók, az ábrák azonban gyakran, — miként a szóbanforgó esetben is, -— oly gyarlók, hogy én egy újonnan talált darabnak a megegyezését a BiTTNER-féle fajjal csak az eredeti példánynyal való összehasonlítás után ismerhettem föl. A darab legalább kétszer olyan nagyságot ér el, mint a BiTTNER-féle eredeti példány, a melyet most másodízben rajzoltatok le. Termőhelye: a) Vámos vörös tridentinus mesze, Katrabocza-kőfejtő, a honnét BITTNER eredeti példánya való; b) felső kagylósmész (buchensteini rétegek) a Recsekhegy nyugati oldalán, Hidegkút mellett. 2. Anoplophora (? Pleuromya) cf. musculoides SCHL. (V. ö. ALBERTI: Trias III. tábla, 5. ábra.) Egy meglehetős fogyatékosan maradt kőbél annyira hasonlít a felső német kagylósmész példányaihoz, hogy a névadás némi föntartással jogosnak mutatkozik. A megmaradás módja semmiféle további következtetést nem enged a nemi elnevezésről. A Németországból származó, jobban megmaradt példányok mindenekelőtt egy ferde, hátrafelé húzódó barázda kiképződése által a jurabeli pleuromydk-hoz hasonlítanak. A szint is a németországi kagylósmészre emlékeztet. A darab a buchensteini rétegek fedüjéből származik, — a mely rétegek a wengeni rétegekkel együttesen, a felső kagylósmésznek felelnek meg —: azaz a Kádárta falu nyugati végén levő alsó wengeni tridentinus-meszekből. PECTEN. Pecten cf. Schroeteri GIEB. — — GIEBEL: Muschelkalk von Lieskau bei Halle; II. tábla, 12. ábra, 23. oldal. Egy pectennek a lenyomata emlékeztet a német Schaumkalk, vagyis az alsó kagylósmészből származó fönti fajra, a nélkül mégis, hogy azonossága teljes volna. A P. Schroeteri-n ugyanis — miként a P. csopakensis FRECH fajon is, — erősebb bordák mutatkoznak, míg a szóbanforgó lapos példány csak váltakozó bordákat láttat. Termőhelye: A Balatonszőllős és Tótvázsony között levő völgyszorulat kagylósmesze. DAONELLA. Nemi diagnózisa följebb (werfeni rétegek), 9. old. 1. Daonella cf. Taramellii MOJS. — — MOJSISOVICS: Halobia und Daonella; II. tábla, 10. ábra, 18. oldal. A Pufii-szurdokban (Déltirol) a buchensteini tufa vezérkövülete gyanánt tömegesen előforduló, ismeretes kagyló két tökéletlenül megmaradt példánynyal van képviselve