A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához

44 A wer feni rétegek vezérkövületei. 14 kó'belek, míg a Bellerophon orientális és a Bellerophon impressus csak mint héjas példányok maradtak meg. Mind a kettőtől a Bellerophon Vaceki a külső ajak félkörszerű elhatárolásával különbözik. * Termőhelye: Felső seisi rétegek, Nádaskút Csopak mellett. Lelte: ifjú LÓCZY LAJOS. Azonkívül Mendelstrassen és Déltirol más helyein. VERMES. Spirorbis valvata GOLDF. sp. (I. tábla, 1 a—c ábra.) Serpala valvata GOLDF. Petr. Germaniae I, 225. old., LXVIÍ. tábla, 4. ábra. Az Iszkahegy egy Gervilleia polyodonta palaeotriadica példányán kicsiny spirorbis-héjak koloniáját találtam, a miként ezt a német kagylósmészből már GOLDFUSS és BERGER leírták. A héjak csak egy két kanyarulatot mutatnak, felül domborúak, alul lapos oldalukkal felnőttek és ferdén lecsapott kitágult szájnyílásukon, a mint látszik, rendszerint széttöredezettek és korrodáltak. A felső weimari kagylósmésznek néhány, SEEBACH KÁROLY-tól meghatározott példánya, a melyek a breslaui gyűjteményben vannak, teljesen megegyeznek a lényegesen idősebb magyar példányokkal. A csekélyebb változás mellett, a melyet a spirálisan növekedett csőférgeken a devontól 1 a jelenkorig tapasztalunk, egy fajnak több triász-szinten át történő átmenete alig szembetűnő. Termőhelye: Iszkahegy meszes márgája Iszkaszentgyörgy mellett (Fejér vm.), Carppili rétegek. BRACHIOPODA. Lingula. Lingula tenuissima BRONN (I. tábla, 12, 13. ábra.) — — BRONN: Lethaea geogn. 2. III. 51. old., XIII. tábla, 6. ábra. — — ALBERTI: Trias 161. old., VI. tábla, 3. ábra. A Seisi-Alpokban, valamint ezenkívül a lemezes mész legfelső márgás telepeiben, közvetlenül a kagylósmész-dolomit feküjében előforduló Lingula jól megmaradt s különösen ALBERTI idézett ábrájával teljesen megegyezik. Termőhelye : Magyarországon a felső seisi rétegek Csopak mellett, Vörösberényben és az Iszkahegy Tirolites-márgéa; Németországban a felső tarka homokkőben és kagylósmészben ismeretes. Eltekintve a nem éppen ritka lingulá-X6\, ebben a márgatelepben az alsótriász legfelső határán még Myophoria costata található, valamint továbbá kagylók, a melyek közelebb meg nem határozhatók. Mindenesetre a további gyűjtés ebben a határrétegben nem egészen kilátástalannak mutatkozik. 1 Spirorbis omphalodes GOLDF. sp. a középdevonból tulajdonképen csak tetemesebb nagyságával különbözik triász utódjaitól. — V. ö. BRONN: Leth. geognostica 3. kiad. Stuttgart 1857. 2. kiad. 521. old.