A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához

A wer feni rétegek vezérkövületei. 9 2. Posidonia wengensis WISSM

. Typus. Tetemesen szélesebb mint magas, erős bordákkal, radiális csíkok nélkül. Ladin emelet, wengeni tufásmárga. 3. Posidonia ? dubiosa BITTNER. Pseudomonotis ? dubiosa BITTNER: Bakonyi triász-lamellibranchiaták, 9. tábla, 46. ábra, 81. old. A kétes, kicsiny kagylónak semmiféle világos mellső füle nincs és ezért nem igen tartozhatik a pseudomonotis-o\á\oz, a hova BITTNER föntartással sorozta. Ha én ezt posidonid-nak nevezem, és a veszprémi Alsóerdő kagylósmész alakjai előhírnökéül tekintem, úgy ez a föltevés a kicsiny lekerekített, konczentrikus barázdákkal ellátott alakoknak rossz megtartása mellett, csak mint valószínűségi következtetés jelölhető. Hasonlósága azonban a Posidonia wengensis-szel mindenesetre kétségtelen A Posidonia zvengensis mut. altior-tói való különbsége a) a kagyló csekélyebb szélességében, b) a konczentrikus bordák elmosódottabb kifejlődésében gyökerezik. Termőhelye: Hidegkút homokköve. A Posidonia a felső kagylómészben daonella-ra, a karniai emeletben halobiá-xa különül. Minthogy mindkettő fajban dús fejlődést jár meg és a felső triászban az összes oczeánokat, különösen azonban Magyarországot is belefoglalva, a mediterrán vidéket is benépesítette, a jurában csak a posidonia törzsalak marad meg. A Magyarországra nézve is fontos két nemnek revideált diagnózisa így hangzik: 1. Daonella MOJS. Fülei nincsenek elkülönülve, a héj felső pereme elől és hátul szögletesen határolt. Felületét radiális csíkok borítják, a melyek mögött a növedékbordák visszahúzódnak. A felső kagylósmészben kezdődnek (Daonella Taramellii MOJS, D. Böckhi MOJS.), különösen a wengeni meszekben [Trideníinus-rétegek) és tufarétegekben (Wengen és Déltirol általában) gyakoriak, egészen a hal

Istätti meszekig: D. Lommeli WISSM. a Wengeni rétegekben, az Alpokban és Magyarországon; a D. cassiana MOJS. St. Cassianban gyakori. Néhány új daonella-e\o)öve\.c\x\ek faji leírása a raibl-cassiáni faunához való Pótlékokban fog következni. 2. Halobia. Keskeny mellső füle elkülönült. Embrionális héja csak konczenti ikusan bordázott (a Posidonia wengensis-sze\ megegyezőleg), radiális csíkjai csak tovább kívül kezdődnek. A karniai emelettől kezdődik, s különösen ennek alsó [Halobia rugósa Magyarországon is) és felső zónájában [Halobia austriaca MOJS.). otthonos. ALCSALÁD : Inoceraminae (= Perninae auct.). Miután BITTNER SÁNDOR bebizonyította, hogy még a felső triadikus (karniai) gervilleiá-kon, különösen a G. bipartitá-x\ csak egy ligament-árok fordul elő, ebből kitűnik az inoceraminá-knak az aviculiná-kkal és pectinidá-kkal való közeli össze-