A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Bakonyi triasz-gastropodák
Bakonyi tri aszgas tropodák. 11 A tridentinus-rétegeknek eddig ismert 14 gastropoda-alakja részben az alpesi kagylómész és különösen a ladini rétegek, részben pedig a haltstatti rétegek alakjaival áll rokonságban. Némelyikük talán az Esino-mész fajaival azonos, az egyik alak pedig valószínűleg a sct.-cassiani rétegek egyik fajával. A gastropodák tehát oly vonatkozásokat tüntetnek fel, a melyeket minden erőltetés nélkül magyarázhatunk egyrészt a tridentinus-meszeknek, cephalopoda-faunájok és települési viszonyaik szerint, megállapított korából, másrészt a hallstatti meszekkel egyező faciesükből. IV. Veszprémi márga. E márgás rétegek kövületeinek megtartási állapota ritkán jó; többnyire csak kőmagvakból állnak e kövületek és rendesen erősen bekérgezettek; mindazonáltal a bőséges anyag aránylag sok alak meghatározására adott alkalmat. Azzal kell itt kezdenem, hogy a legtöbb alak azonos a set -cassiani rétegek alakjaival. Ebből azonban ne következtessünk egyenesen arra, hogy a veszprémi márga a sct.-cassiani rétegekkel aequivalens. Más állatosztályokhoz tartozó fossziliák, úgy látszik, a raibli és Aonoides-rétegek magasabb szintjére utalnak. Ennélfogva szükségessé vált, hogy első sorban e magasabb fekvésű rétegek csigafaunájával tegyünk összehasonlítást. Ekkor aztán ismét kitűnt, hogy e rétegek gastropodái még kevéssé ismeretesek. A raibli rétegek gastropodáit tárgyaló legfontosabb munkák a következők: C. F. PARONA: Fauna raibliana di Lombardia, Pavia 1889. TOMMASI : Fauna raibliana del Friuli; Ann. R. ist. tecnico di Udines II. sor, VIII. köt., 1890. WÖHRMANN S.: Fauna der sog. Cardita- u. Raibier Schichten etc.; Ib. G. R.-A., 1889. WÖHRMANN S. és IVOKEN E. : Die Fauna der Raibier Schichten vom Schiernplateau; Zeitschr. d. deutsch, geol. Ges., 1892. WÖHRMANN S.: Die Raibier Schichten; Jahrb. d. G. R.-A., 1893. Ámbár WÖHRMANN a legutóbbi művében a raibli rétegek fossilis állatvilágára vonatkozó ismereteink összefoglalására és kiegészítésére vállalkozott, még sem mondhatjuk, hogy ez a kísérlete a gastropodákat illetőleg kielégítő sikerhez vezetett. Ez azonban semmi esetre sem a szerző hibája, hanem inkább a szükséges anyagnak — a mely különféle olasz, német és osztrák gyűjteményekben található szétforgácsolódottságból származott. Ezeknek a kritikai osztályozás érdekében egy helyre való vitele ugyancsak nagy nehézségekbe ütköznék. Ha e körülmény lehetetlenné tette is, hogy a raibli rétegek gastropodáira kellő figyelemmel legyek, mégis úgy találom, hogy a raibli rétegeknek rendelkezésemre álló anyagából is a sct.-cassiani rétegek faunájával való közeli rokonság tűnik ki; a mi megerősíti WÖHRMANN, IVOKEN 1 és mások tapasztalatait. Hogy azonban szükséges lesz-e — a mire ZITTEL újabban hajlandónak látszik, 2 — a sct.-cassiani és raibli rétegek faunáját összefoglalni és elkülönítésükről teljesen lemondani, azt már kétségbe vonnám. 1 W ÖHRMANN és K OKEN : i. d. 220. old. 2 K. A. v. ZITTEL: Über Wengener, Sct.-Cassianer und Raibier Schichten auf der Seiser-Alp in Tirol; Sitzungsb. d. m. ph. C. d. bayr. Ak. d. W., 1899, 341. old.
