A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Bakonyi triasz-gastropodák
8 Bakonyi triasz-gastropodák. 6. Turcicula (?) katrabocensis KITTL n. f. I. tábla, 14. ábra. Háza hegyes, kúp-alakú, mély varratokkal; a kanyarulatok csúcsi oldala lapos, a kanyarulatok a varrat felé meredeken leesők; az utolsó kanyarulat oldali éle szegletes és élesen elhatárolja a domború, köldök nélküli alapot. A durván ránczolt növedéki vonalak a varrattól rézsút hátrafelé futnak s a varratnál redős, gyakran párjával álló megvastagodásokat képeznek. Az alapnak öt erős spirális bordája van és úgy látszik köldöke nincsen. Ez az alak, bár a Turcicula-val nem is egyezik meg teljesen, mégis leginkább a hallstatti meszek megfelelő fajaihoz 1 csatlakozik. A legfőbb különbség az alsó csomósornak és a köldöknek teljes hiányában rejlik. Termőhelye: Vámos melletti Katrabocza 1 példány. 7. Naticella cf. striatocostata (MSTR.). I. tábla, 15. ábra. 17 4 kanyarulatból álló töredék, a mely meglehetősen egyezik a Naticella striatocostata MsTR.-rel, 2 de meredekebben csavarodik, mint az utóbbi. A meglévő legkisebb kanyarulat-részen a növedékvonalakkal párhuzamos, egyszerű harántbordák vannak, mint a Naticella acutecostata-n\ az utolsó kanyarulaton e bordák minden másodika a varrat alatti lapultság külső peremén felduzzad, úgy a mint az a Naticella striatocostata némely példányának haránt bordáin sokkal nagyobb mértékben látható. Töredékünk nagyon is hiányos arra, hogy pontosabban meghatározhassuk. Minthogy díszítése, habár emlékeztet is a fent nevezett alakokra, mégis inkább eltérőnek látszik, lehetséges, hogy itt új alakkal van dolgunk. Termőhelye : Vámos melletti Katrabocza. 1 példány. 8. Hologyra (?) progressa KITTL n. í. I. tábla, 16. ábra. Egynémelyik háztöredék, több kanyarulaton végig, állandóan a Hologyra excelsa HAU. (KITTL : Esino, Taf. IV, Fig. 4) némely példánya utolsó kanyarulatának alkotását mutatja. A ház fala a varrat alatt lapos, széles csatornába megy át, lejebb pedig egyenletes, köpczös boltozatot mutat. A héjnak a száj közelében való megvastagodása és az erre következő kiélesedés megvan. Hogy vájjon a tridentinus-mész ezen alakjának vannak-e valóban közvetlen vonatkozásai a H. excelsa HAU.-ra (illetőleg az Esino-mész H. fastigata STOPP.-ra), az csak akkor lesz megállapítható, ha majd épebb házak kerülnek elő. Termőhelye: Vámos melletti Katrabocza, 3 példány. 1 K OKEN : Hallstatt, Turcicula costellata Ko. és T. tuberculata Ko. (XIX. tábla). 2 KITTL: Cass. (II.) 133. old., VIII. tábla, 24. ábra és IX. tábla, 25—27. ábra.
