A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
A bakonyi triasznak brachiopodákban való bővelkedése már régebb idő óta ismeretes. BOECKH JÁNOS az ő jeles és alapvető munkájában: «A Bakony déli részének földtani viszonyai» I. Pest, 1873 már egész lajstrommal közöl brachiopodát e terület kagylómeszéből és egyet a fődolomitból is. Ugyancsak BOECKH J. igazgató úr szívességéből nekem is alkalmam volt későbben és pedig az alpesi triász brachiopodáinak feldolgozása közben (Abhandl. d. geolog. Reichsanstalt, 1890, XIV. Band) a Bakony leírt és le nem írt bőséges brachiopoda-anyagát áttanulmányozni. — E munkám II. fejezetében (A. 5) a recoaro-mész és a fődolomit közötti szintből (tehát a ladin és karniumi horizontokból) származó fajok vannak ismertetve. 1 Ezek tehát a tridentinus-mésznek, a füredi mésznek és BOECKH Ú. n. felső márga-csoportjának alakjai. 1. A tridentinus-mészből ismertetve lőn akkor (1890, 1. c. p. 155, etc.): Rhynchonella deliciosa ni. Nagy-Vázsonyról (Veszprém vm.); Spirigera hexagonalis m. ugyanonnan. 2. A füredi mészből: Rhynchonella linguligera ni. Felső-Orsről, Alsó-Dörgicséró'l, A rácsról és Sz.-Antalfáról (Zala vm.); Waldheimia (Crnratula) cfr. carinthiaca ROTHPL. Kis-Dörgicséró'L (Zala vm.); Pomatospirella Zalaensis m. (1 Nachträge in Abhandl. d. geol. R.-A. XVII, 2, 1892, S. 26) a Tamáshegyről Balaton-Fürednél (Zala vm ). 3. A felső mdrga-csoportból és pedig a) annak alsó rétegosztályából : Rhynchonella linguligera m. (lásd fentebb a füredi mészből!) Barnagról (Veszprém vm.); 1 A bakonyi kagylómész alakjai az I. fejezetben (b. 1) vannak felsorolva, az alpesi alakokhoz való vonatkozásuk pedig a 38. lapon letárgyalva.
