A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához

191 Adatok a triász Ilalobiidái és Monotidái monográfiájához. szorosan álló bordájú H. halorica Mojs., II. Hoernesi MOJS., H. Simonyi KI és H. Stapfi KI., továbbá a vastag bordájú H. Partschi KI. és H. Pukowskii. Ez az utóbbi Dalmácziából származik, a többi Hallstattról. A Halobia sicula mellé a következő Hallstattról és Ischlről származó alsó-nori alak sorolandó: H. parasicula KI., H. amoena Mojs., H. plicosa MOJS., H. Sirii KI., H. norica MOJS. és H. Wiereri KI. Ennek az alcsoportnak egyes alakjai a felső-nori rétegekig is felmehetnek. Felemlítendő továbbá még a H. celiica MOJS., H. paraceltica KI., H. distincta MOJS., továbbá II. raschbergensis KI, II. Preuningiana KI. és H. auriculata KI., és a szorosan együvé tartozó H. Maximiliani KI., II. superbescens KI, végül a H. fallax MOJS. Izolált alakok az Ischl melletti Siriuskogel meszeiből származó H. remansa Ki. és H. pectinoides Ki. Ugyanezekből a rétegekből, esetleg már felső-noriakból származnak a H. dilatata KI. és H. lineata BRONN, továbbá a primitiv H. disperseinsecta KI. Az alsónori rétegekből a H. norica és H. plicosa érnek fel idáig. A pflindsbergi vízesés Zlambach rétegeiből és a Pötschenhöhéről a sajátszerű H. rarestriata MOJS. származik. Dipleurites génusz. Kizárólag a germán triászra szorítkozik. Amonotis génusz. Ennek a génusznak egyik alakja a boszniai felső-triászból, a másik Serangszigetről származik. Monotis génusz. Míg az összes alpesi monotis-fajok a noricumhoz tartoznak (alsó- és felsőnoricum), addig a szicziliaiak alsó-noriak és karniak. Ugyanez tételezendő fel a dalmát előfordulásokról, míg az ázsiai leletek noriaknak látszanak.