A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
173 Adatok a triász Ilalobiidái és Monotidái monográfiájához. doniák lépnek fel, mint az alsó-ausztriai halobiás palákban, melyek ezekkel a márgákkal egyenlő korúak volnának. Kövületeket a következő helyekről láttam : Lovas, Királykútvölgy, a völgy felső része Tódimező felé: barnás márgák embrionális példányokkal (Halobia rugósa ?). Szentjakabfa és Csicsó, Budavár: világos, barnás márgák Halobia (?) példányokkal, melyek részben talán a H. rugósa-hoz tartoznak. Veszprém : A város különböző részeiről többnyire szürke márgák fekszenek előttem számos, meg nem határozható posidoniával és embr. héjakkal, továbbá Estheria Lóczyi FRECH-el. Veszprém: Fehér mészkőben Lecanites Lóczyi, sok páros bordájú halobia vagy daonella (a VI. prof.-ból Daonella cf. aperta KITTL). Egyéb magyarországi lelőhelyek. A Bakony ÉK-i folytatásából, a Kárpátok belső övéből, továbbá a Kis-Kárpátokból eddig halobiidákat és monotidákat csak nagy/on szórványosan ismerünk. STUR D. Beszterczebánya környékéről a reingrabeni palák habitusával bíró fekete palákból, melyekre állítólag lunzi homokkő települ, egy Halobia Hauei'i-X (?) említ, melyet magam nem láttam. 1 Bihar megyében a Kőrös forrásterületén, különösen a Királyerdőben és a Kodruhegységben ujabban SZONTAGH T., PÁLFY M. és ROZLOZSNIK P. 2—3 különböző szintben találtak halobiidákat, nevezetesen a Kodru-hegységben ladini korú vörös és szürke márgákban, melyek itt meszes és dolomitos triászüledékek közé iktatódnak, továbbá a Királyerdőben és délre Meziádnál fiatal triász homokkőpalákban, melyeket régebben liásznak vettek. A Kodru-hegység északi részében Borznál (Valea Tegiului) az előbb említett vörös és szürke márgák Daonella Pichleri MOJS. és D. cf. Lommeli MOJS.-OÍ tartalmaznak, a Robogányi magurában Belényesnél barnás márgákban Daonella cf. tyrolensis MOJS. és D. Taramellii MOJS. van. A Kodru-hegység legdélibb részében Déznánál fekete meszekből Daonella cf. hungarica MOJS. került elő, ezek a meszek a buchensteini szintnek felelhetnek meg, míg a márgák a wengeni rétegekkel egyenértékűek. A Királyerdőben SZONTAGH T. a barna és szürke homokkőpalákban finoman bordázott halobiákat talált és pedig a Királyerdőben magában Halobia cf. Szontaghi Ki.-t és H. striatissima Ki.-t, Meziádnál H. striatissima Ki.-t és Rossiánál H. Szontaghi Ki.-t. Megemlítendő még, hogy VADÁSZ E. a Fogarasi hegység északi folytatásában, és pedig Alsórákosnál, az ürmösi Töpepatakban szürke meszekben Monotis Hauen Ki.-t talált brachiopodákkal, ezek a kövületek a nori rétegek jelenlétére mutatnak. Az egykori Bánátból BÖCKH J. Szászkabányáról a Vericzvölgy fekete meszeiből Daonella cf. Moussoni MÉR.-Í, a Szászka völgyének fekete mészmárgáiból pedig daonella költést említ. A benne előforduló cephalopodák alapján a Vericzvölgy kőzete a kagylómész egy nagyon mély szintjéhez tartozik. 1 D. STUR : Bcricht üb. d. geol. Aufnahmen im oberen Waag- und Grantal; Jahrb. d. k. k. Geol. R.-Anst., 1868, 337. oldal. 3 BÖCKH : J. Földtani Közlöny; XVIII. k„ 1888, 3 U. o.
