A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
48 A bakonyi triasz-brachiopodák. Ezen brachiopoda-fauna tehát — még ha egyes kétségeseknek maradt alakoktól, mint az Aulacothyris (Camerothyris) spec, indet., Spirigera balatonica, vagy Ampliiclina ex ajf. dubiae, eltekintünk is — tekintélyes kerekszámmal 45 fajból áll. Ezen kerekszámú 45 faj közt 13 új faj van, a melyek a Terebratula (1), Rhynchonella (1), Cyrtina (2), Retzia (4), Amphiclinodonta (1), Thecospira (3) és Thecospirella nov. gen. (1) nemek között oszlanak meg. Ezen új s az imént leírt fajoknak csaknem mindegyike a fauna ritkaságai közé tartozik, sőt van közöttük 6 unicum: Terebratula Laczkói, Rhynchonella Laczkói, Cyrtina gracillima, Retzia pseudolyrata, Amphiclinodonta Laczkói, Thecospira (?) por recta; mások ismét, mint Cyrtina Lóczyi, Retzia Lóczyi, Retzia Aracanga, Thecospira Andreaei csak kevésszámú példányban találtattak ; csak két új alak : Retzia hungarica és Thecospirella Lóczyi, tartozik a kevésbbé ritka és csak egy: a Thecospira Semseyi a fauna gyakoribb fajai közé. Ama szerencsés körülmény, hogy a Thecospirella n. gen. Lóczyi n. sp. neve alatt leírt alak legújabban nagyobb számban került elő, lehetővé tette bizonyítékát szolgáltatni annak, hogy e faj a maga belső szerkezetével egy új genericus osztály típusának tekinthető, a melyhez kétségen kívül a sct.-cassiani Th. discors m. is számítandó lészen. A felsorolt 13 új faj leszámításával marad e szerint 32 már régebben leírt faj a melyek ezen fauna főalkotórészét teszik s a melyek az alpesi faunákkal többféle érdekes egybevetésre nyújtanak alkalmat. 1 Az említett és már ezelőtt is ismert 32 faj közül legfeljebb 3 olyan van, a melyet eddig csak Magyarországból ismerünk: a Terebratula Veszprémica, Thecospira arenosa és minden kétségen felül a Rhynchonella arpadica, de a mely utóbbinak ismét közeli rokonait találjuk úgy az észak- mint a délalpesi Cardita-rétegekben. Látjuk tehát, hogy az egész, 45 fajból álló faunához több mint 30, sőt hozzávéve egynehány újonnan leírt fajt, több mint 35 olyan alak tartozik, a melyek az alpesi előjövetelekkel való összehasonlítás keretébe vonandók. Ezen fajokat könnyen csoportosíthatjuk a következőképen: Az első csoportba tartoznak azok, a melyek a sct.-cassiani fajokkal szoros viszonyban állanak, vagy velők azonosak; a második csoport fajai a Schluderbach melletti Seeland-alpe-n is fellépnek és a harmadik csoport az, a mely a raibli, illetőleg a Cardita-rétegekből is ismeretes. Cassiani típusok gyanánt a fauna következő fajai tekintendők: *Rhynchonella linguligera Spirigera indistincta » Pichleri trie os tat a » » Wissmanni » sufflata * Spiriferina Fraasi * Cyrtina ca leeola * Retzia Humboldtii (Retzia pseudolyra ta) *Spirigera subcurvata (Thecospirella Lóczyi) * Piscina (?) Calymene. *Koninckina Leonhardi *Koninckella triadica » » fas tig at a » quadriplecta » Schloenbachi » 1 Az új fajok közül is a Rctziák többsége szoros rokoni viszonyban áll az alpesi fajokkal és ugyanezt mondhatni a Thecospirella Lóczyi s még inkább a Thecospira Semseyi és a Thecospira Andreaei fajokról, sőt ez utóbbi kettő az Alpokban is előfordul, illetőleg specifice is képviselve van.
