A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
143 Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 86 Genus Amonotis. KITTL 1904. Sarajevótól délre triászmeszekben oly alakokat találtam, melyek engem ennek a génusznak felállítására késztettek. A génusz legrövidebben Monotis díszítésű Daonella-nak jellemezhető. Az általam legelsőnek leírt boszniai fajhoz (Amonotis cancellaria) WANNER J. 1 egy molukkai fajt csatolt (A. Rothpletzi), ezenkívül ugyanezen szerző még a következő fajokat sorolja ide: Monotis Stoppanii GEMM. 2 Siciliából, továbbá Monotis lacunosae 3 Amonotis cancellaria KITTL 37. ábra. 1904. E. KITTL : Geologie d. Umgeb. von Sarajevo; Jahrb. d. k. k. G. R.-A., 53. k., 736. oldal, 47. ábra. Ennek az alaknak kissé elől álló búbja, majdnem harántovális körvonala és számos konczentrikus barázdája van, melyek már a búbnál kezdődnek, a hol kicsinyek és sűrűn állnak; ezeket lekerekített radiális bordák metszik át, melyek keskenyebbek, mint a köztük levő intervallum, melyekbe a búbtól távolabb finom, másodlagos radiális bordák iktatódnak be. Ez a két díszítésbeli elem rendesen négyszögletes bemélyedéseket zár körül, melyek sarkain kis csomók emelkednek. Az igazi Monotis alakoknál meglevő hátsó fület nem észlelhettem. A záros perem mindkét vége legömbölyödöttnek látszik. Amonotis cancellaria KITTL, A Kurvina stienáról Sarajevónál. (Term, nagys.) A Jahrb. der k. k. Geol. Reichsanst. 53. kötetéből. A radiális bordák a Monotis-ra emlékeztetnek, annyira, hogy ezt a kövületet, melyet egyébként a Posidonia vagy Daonella-génuszhoz lehetne sorolni, a Monotisgénusz őseinek rokonságába tartozó alaknak tekinthetjük; az új génusz név elkerülhetetlen volt, mert ezt a fajt egyetlen eddig ismert génuszba sem lehet besorolni. Lelőhely: A Curvina stiene lejtőjén levő laza kőtömb, Dovlicinál Sarajevo közelében. 1 Neues Jahrb. f. Min. etc. Beil.-Bd. 24. 2 A. G EMMELLARO : Sul trias della reg. occid. d. Sicilia, 23. oldal. 3 Q UENSTEDT : Der Jura. 1858, 630. oldal, 78. t„ 6. ábra.
