A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
137 Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 86 Halobia sp. 1892. Daonella Lommeli A. ROTHPLETZ (p. p.) : Die Perm-, Trias- und Jura-Formation auf Timor und Rotti; Palaeontographica, 39. k., 94. old., XIV. t., 6. ábra. ROTHPLETZ a nori emelet hallstatti meszeinek nagyfülű H. Hoernesi-)éX mindig összetévesztette a D. Lommeli vei. Az általa Rottiról D. Lommeli-nak leírt töredék (1. ROTHPLETZ: i. m. XIV. t., 6. ábra) sem D. Lommeli, sem H. Hoernesi, hanem egy megtört bordájú Halobia-faj. Lelőhelye : Rotti szigete Timornál. Halobia sp. ind. 1904. Halobia rugósa E. KITTL: Geologie d. Umgebung von Sarajevo; Jb. d. k. k. Geol. R.-A. 53. k., 736. oldal. Az a Halobia, melyet Sarajevo közvetlen közeléből (Gradina-Mrkoevici) Halobia rugosa-nak írtam le, mindenesetre a közvetlen rokonságába tartozik ennek a fajnak. Az egyetlen meglevő példány rossz megtartása következtében a díszítés részletei nem ismerhetők fel. A H. rugósa alakkörének taglalása a teknő felületének diszítésbeli részletei segélyével történt, ennélfogva a mrkoevici Halobia közelebbről nem határozható meg. Körvonala a H. rugosa-éval megegyezik, a radiális bordák hullámos lefutása és a mellső fül kettéosztott alakja rajta jól felismerhetők. Ez a példány számos kis, hosszúkás, egyszerű füldudorral bíró Halobia közé van beágyazva. Ezek peremén egy közepes szélességű borda látható. Eddig nem lehetett megállapítani, hogy ezek a kis halobiák a nagy teknő embryonális állapotát képezik-e, ez esetben a Halobia rugósa csoportjának egy külön fajával van dolgunk. Lelőhelye: A mrkoeviéi (Sarajevo mellett) világos szürke meszekben való előfordulás felső triaszkorú. Halobia ocevjana KITTL n. f. 37. ábra és VII. tábla. 22. ábra. A teknő fent a záros peremnél egyenes, alul tojásdad. A záros perem majdnem épp oly hosszú, mint a teknő, a növekedési csíkok ennélfogva a záros peremre merőlegesen futnak. A búb szorosan a mellső teknőharmad mögött fekszik. A radiális bordák szélesek, egyszerűen osztottak. Az osztóbarázda mellett néha, különösen a mellső perem felé, egy második barázda is fut le és a széles másodlagos bordák közt egy igen keskeny borda van. Egyes helyeken a másodlagos bordák még egyszer kettéhasítottak. Ez a kettéhasítódás néha a teknő egy mélyebb rétegében van és a külső réteg eltávolítása után tűnik elő. 1 A mellső héjrészleten a bordák a fülig érnek és a teknő pereméig egyenesen futnak le, hátul kissé kiemelkedő háromszög sima marad, az alatta levő bordák lefelé görbültek. 22 mm. teknőmagasságnál (a teknő hossza ebben az övben 31 mm.) a radiális bordákon egy növekedési csík 1 Lehetséges, hogy ez a külső, egyszerűen díszített héjréteg kövült drap marin-nak felel meg.
