A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
Adatok a triász Halobiidái és Monotidái monográfiájához. 121 RENZ C. 1 Bumbuka vidékéről szürke palákból egy H. cf. Mojsisovicsi-X említ. Lelőhelye: A Madonna del Balzo alsó (karni vagy nori) rétegeiből Siciliában; talán Bumbuka is Déli-Messeniában. Halobia raschbergensis KITTL n. f IX. tábla, 4. és 5. ábra. A héjak közepes nagyságúak, laposak, haránt-tojásdad körvonaluk és számos, szabálytalanul oszlott bordájuk van, melyek többnyire keskenyek, helyenként azonban szélesebbeknek is látszanak. A mellső fül aránylag nagy, jól elkülönült és tagolt; a búb közelében egy domború részre és egy kissé keskenyebb peremi részre oszlik. A füldudor kifelé teljesen ellaposodik, de azért jól elhatárolt marad, a mennyiben a fül alatt egy borda annyival kiemelkedik, a mennyivel a fül ellaposodik. Ezen a kilaposodott füldúdorodáson a növekedési csíkok kifelé homorúak és így a Halobia insignis GEMM. fülének felelnek meg. Hátsó fülalakú képződmény majd jól kivehető, majd egyáltalán nem látható; a radiális bordák a hátsó háromszögön nagyon legyöngülnek, sőt a záros perem felé egészen el is tűnhetnek. Sajátszerű mellső füle ezt az alakot a csoport többi alakjától élesen elválasztja. Lelőhelye: A Raschberg (Goisernnél) világos nori meszeiben az ú. n. Plattenbruch és a Karlgraben közt. Halobia Breuningiana KITTL n. f. 29. és 30. ábra ; IX. tábla, 26. és 27. ábra. A teknők trapezoid alakúak, alól legömbölyítettek. A búb kissé a mellső harmad mögött fekszik. A .bordák számosak, többnyire kétszer osztódnak, a másodlagos bordák keskenyek, laposak. A mellső fül egyszerű, osztatlan vagy csak a perem 29. ábra. 30. ábra. Halobia Breuningiana KITTL n. f. A 29. ábra Raschbergről (Goisern), a 30. ábra Wallbrunnról Hallein mellől való. (Természetes nagyság.) Az eredeti példányok a wieni földtani intézet gyűjteményében vannak. felé osztott, normális osztódás ritka. A hátsó háromszög többnyire bordázott, ritkán egy részében sima; rajta gyakran egy mély radiális barázda látható. Ritkán emelkedik ki erősen. Bordázottságát, mellső fiilét és hátsó háromszögét tekintve ez az alak igen változó. Ha nem volnának előttem az egyes variatiók közötti átmenetek, akkor 1 Neues Jahrb. f. Min. etc. 1906, I., 36. oldal.
