A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
107 Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 86 Halobia plicosa MOJS. IX. tábla, 12-15. ábra. 1874. Halobia plicosa E. v. MOJSISOVICS : Üb. d. triad. Pelec.-Gattungen Daonella und Halobia; Abh. d. k. k. G. R.-A., VII. k., 2. f., 25. old., V. t., 9. ábra. 1904. Halobia sp. E. KITTL: Geol. d. Umg. v. Sarajevo; Jahrb. d. k. k. Geol. R.-A., 53. k., 733. old. A faj originálisai a MOJSISOVICS által leírt jellemvonásokat mutatják, a melyek közül ő a záros peremeken fellépő két nem bordázott háromszöget tartotta a legfontosabbaknak. Ehhez járul a hátsó háromszög kidomborodása. A H. amoena és a H. uorica-hoz való közeli vonatkozásairól ez utóbbi faj megbeszélésénél fogok szólni. A szicziliai H. sicula bordái révén igen közel áll a H plicosakoz, körvonala azonban inkább a H. norica-éhoz hasonlít Lelőhelyei: MOJSISOVICS csak Hernsteint említi, itt a faj szürke noricumbeli meszekben fordul elő; én még a következő lelőhelyeket ismerem : Leisling Goisernnél (Kuchel), Siriuskogel Ischlnél, Feuerkogel Langmoos és Teltschenalpe között Kainischnál, Falmbergalm Gosaunál (itt egy több bordával bíró válfaj fordul elő), ezek a lelőhelyek kétségen kívül noricumbeliek (juváviai emelet). BITTNER A. 1 H. cf. plicosa-1 említ a Lammeröfenről; ez valódi H plicosa MOJS. Halobia plicosa-X talált KOSSMAT F. a wocheini alagútban. 2 Evvel egykorúnak tekinthető az általam a waxjalukai úton Sarajevónál talált izolált előfordulás. Ezek egész fehér halobiás meszek, melyek a hernsteini típussal jól megegyező H. plicosa példányokkal vannak tele. A boszniai példányok mellső füle igen jól megegyezik a hernsteini példányokéval. A hátsó fül bordátlan. Halobia paraplicosa KITTL n f. 26. ábra. Egy majdnem tojásdadalakú, tökéletlen megtartású példányon épp oly szabályos, konczentrikus növekedési redők láthatók, mint a Halobia plicosa-n ; bordáinak száma kissé több, a bordák egyszer, ritkán kétszer osztottak, majdnem változatlan vastagságban befedik a hátsó fül táját is, a mely csak kissé emelkedik ki. A mellső fül nem ismert. Ezt a fajt különösen jellemzi a hátsó fül bordázottsága és bordáinak nagy száma. Annyira hasonlít a Halobia Partschi fiatal példányaihoz, hogy vele valószínűleg azonosítható is. Lelőhelye: A Sommeraukogel noricumi meszeiben Hallstattnál. 1 Verh. der k. k. G. R.-A. 1884, 81. old. 2 Geologie des Wocheiner Tunnels; Denkschr. d. Wiener Ak. d. Wiss., 82. k., 1907, 49. old. 26. ábra. Halobia paraplicosa K ITTL n. f. A Sommeraukogcl vörös, alsó-noricumbeli meszeiből. (Term, nagyság.) Eredetije a wieni földtani intézet gyűjteményében van.
