A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
96 Charlyana rendesen egyszerű bordái. A Halobia Jagelskyi mellső füle a Halobia Charly ana-éhoz csatlakozik, a hátsó fül azonban majdnem bordátlan, határozottan domború. Alsó részében a teknő bordázottsága kissé átterjed reá. Lelőhelye: a Balberstein (Miesenbach mellett) szürke karni balobiás meszében. Halobia cinerea KITTL n. f IX. t„ 25. ábra. A teknő körvonala tojásdad, kissé ferde, hosszabb, mint magas, számos különböző erős növekedési redővel. A bordák elől és középen szélesek, többnyire egyszerűek, hátul egyszer osztottak, a másodlagos bordák keskenyek; a záros peremek felé a bordák eltűnnek. A mellső fül egy széles, tetőalakú, lekerekített dudorodásból áll, mely a záros peremen alacsonyabb; hátul csak eg}^ bordátlan area van. Bordázottságát illetőleg ezen alak nagyon jól csatlakozik a Halobia Charlyanahoz, azonban magasabb és erősebb füle van. A mellső fül alakja a H. norica-xa emlékeztet, a teknő alakja és díszítése azonban eltérő. Lelőhely : A Siriuskogel szürke noricumbeli meszeiben. Halobia mediterranea GEMM. 1882. G. GEMMELLARO : Sul. Trias d. 1. regione occid. d. Sicilia ; Mem. R. Acc. d. Lincei, Roma: 3. sor. 279. k., 1881 — 1882, 462. old., III. t, 7—9. ábra. A hátsó záros peremnél egy sima area van, a radiális bordák egyszer elágazottak. A Halobia mediterranea GEMMELLARO szerint kissé a H. austriaca xa emlékeztet, bordái azonban kevésbbé osztottak. Alakja, búbjának helyzete és a mellső oldalon levő szélesebb bordák inkább a Halobia Charlyana csoportjába utalják. SCALIA 1 Halobia mediterranea-)a inkább médián fekvésű búbbal bír, mint H. mediterranea típusa, az ábra után ítélve nem tartozik ezen fajhoz. Lelőhelye: Karni meszekben D. Curionii és D. Beneckei-xe\ Madonna del Balzónái Szicziliában. Halobia Wichmanni ROTHPL. 1892. Halobia Wichmanni A. R OTHPLETZ : Die Perm-, Trias- und Juraformation auf Timor u. Rotti; Palaeontographicá 39. k., 95. old., XII. t., 3. á'nra, XIV. t., 9. 10, 16, 17, 19. ábra. 1892. Halobia cassiana A. ROTHPLETZ : Die Perm-, Trias-und Juraformation auf Timor und Rotti; Palaeontogr. 39. k., 95. old., XIV. t., 18. ábra. 1907. Daonella Wichmanni J. WANNER: Triaspetrefakten der Molukken u. d. Timorarchipels; Neues Jahrb. f. Min. etc., Beil.-Bd. XXIV, 198. old., IX. t., 7. ábra. Ferde alak, számos egyszerű vagy osztott bordával, melyek a záros peremek közelében eltűnnek, elől szélesek, hátul keskenyek, sűrűbben állók. Széles, domború, rendesen osztatlan mellső füllel bír. Ha a Halobia Charlyana MOJSISOVICS eredeti példányait a H. lVichmanni-xa\ összehasonlítjuk, mindkettőnél előre tolt helyzetű búbot, ugyanazon ferde alakot, 1 S. S CALIA : La Fauna del Trias superiore del gruppo di Monte Judica. I, Mem. Accad. Gioenia di sei. nat. Catania, V. sor, III. k., 46. old., III. t., 43. ábra.
