A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
40 Bakonyi triasz-brachiopodák. rovátkolt. Ugyanezen teknőnek rendkívül alacsony areája a nagy teknő areájához derékszögben ütközik. Maga a héj igen vastag, minden pontozottság nélküli s inkább rostosnak látszik, de azért korántsem mutatja a Koninckinidák és Spirigeridák (Athyridák) feltűnően szálkás szerkezetét. A szilárd karspirálok legalább is hat kanyarulatot észleltetnek és — a Thecospira-ra teljesen jellemző módon — egy csatornaszerűleg hajlított lemezből épülnek fel, a mit eddig a Thecospira-x\ kívül semmi más brachiopodagenusról nem mondhatunk, s a mi engem arra késztetett, hogy e genus részére egy önálló rendet vagy családot, a Thecospiridae családját felállítsam (Abhandl. XIV, 1890, p. 310). A Thecospira tyrolensis LOR sp. veszprémi fellépése jelentős összekötő tagot képez az alpesi, illetőleg a délalpesi triaszfaunával. Termőhelyek : Ezen faj Veszprémnél számos pontról ismeretes. Ilyenek a veszprémi Jeruzsálemhegy (a főtermőhely); a veszprém—jutási vasút I. profiljának e, f és h rétegei és az ezen profil melletti kőfejtő ; azután a IV. profil g és az V. profil d rétegei; a Cserhát brachiopoda-konglomerátja (elvétve); a VI. profil e rétegei; a Simogahegy ; az Iskola-utcza és végre a Sintérdomb, a hol egy világos, dolomitos kőzetben a Spirigera quadriplecta társaságában jön elő. Thecospira Semseyi nop. spec. IV. tábla, 40—71. ábra; V. tábla, 1. ábra. Az imént leírt Thecospira tyrolensis LOR . spec, társaságában, csakhogy úgy látszik még jóval nagyobb számban jön elő egy másik Thecospira, a mely amattól jóval kisebb volta, a lakóháznak és különösen az areának aránylagosan csekélyebb szélessége, de egyúttal nagy teknőjének aránylag nagyobbfokú boltozottsága által egészen jól elkülöníthető, ha mindjárt egyes példányokra nézve — bár ezek igen ritkák — kétség támad, hogy e két faj közül melyikhez soroztassanak. Az említett elválasztó jellegeken kívül ezen kisebb Thecospira-faj hajlamot mutat nagy teknőjének sokkal szélesebb felülettel való tapadására, holott a Thecospira tyrolensis-nél e jelenségnek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ezen kisebb fajhoz sorozandó típusos példányok egyikénél sem találtam a sugaras sculpturának nyomait és csak a konczentrikus növési vonalak mutatkoznak rajtok. — Az odanőtt kagylók amaz ismeretes tulajdonsága, hogy tapadási felületüknek alakja és sculpturája a kis teknőn visszatükröződik, ezen Thecospira példányain gyakran a legtökéletesebben érvényesül. De a Thecospira. tyrolensisfajnak egyes példányai is mutatják e sajátosságot, például a 24. ábrával lerajzolt kis példány. A Thecospira Semseyi-fajból négy ilyen példány lőn leábrázolva, a melyeknek egyike (15. ábra) egy ferde síkkal, egy másik pedig (52. ábra) a középtengelyben fekvő felülettel volt odanőve és mind a kettőnél a kis teknőn egy hasonlóan alakult búb-kiemelkedés látható; egy harmadik példány rögzítési felületén oldalt egy barázda látszik és a kis teknőn ennek megfelelőleg egy éles lécz fejlődik ki (53. ábra); egy negyedik példány ismét egy Rhynchonella arpadica kis teknőjéhez van hozzánőve és e példánynak a kis teknője szintén bordás, sőt még a Rhynchonella bordáinak szélessége és convergentiája is visszatükröződik rajta, a mi annál feltűnőbbé leszen, ha tekintetbe veszszük, hogy ezek a visszatükrözött
