A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához

58 Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 58 Egy BITTNER-től a Monte Spizze vöröses meszéből gyűjtött Daonella (12. ábra) a Daonella Sturi var. laevis-hez csatolandó. Két és félszer hosszabb magasságánál és meglehetősen lapos, de élesen elkülönült, részben egyszerű, részben kettős radiális bordával bír, melyek a mellső perem felé kissé szélesebbékké és laposabbakká válnak, végül egészen eltűnnek. A mellső záros peremen kívül keskeny segélyrész van, ez alatt egy szintén keskeny, laposan kónikus radiális dudor, mely azonban nincs élesen elhatárolva; ez egy halobia-Kűkezáexnényi képez, mely azonban nem lép föl állandóan, a mennyire ez az előttem levő példányokból következtethető. A Monte Spizze-i daonella-val bizonyos hasonlatosságot mutat a D. Marmolatae. Ez az utóbbi azonban kissé rövidebb és kevesebb, ennélfogva szélesebb, radiális bordával bír. A rendelkezésemre álló példányok Chempele és Fantoni közül valók. Lehetséges, hogy ugyanazok melyekről BITTNER (loc. cit. 595. old.) azt mondja, hogy MOJSISOVICS őket a Daonella parthanensis-seX hasonlította össze. BITTNER szerint a felső, tarka spizzenieszek a legfelsőbb kagylósmészhez tartoznak. Lelőhelyei : A legismertebb és leggazdagabb lelőhelyek a Déli Alpokban és Magyarországon vannak Az Alpokból csak néhányat említek: Angolo és Dezzo a Val di Seal veban, Val Membrana, Schilpario, Roncone, Dos dei Morti Prezzonál és Monte Spizze Recoaronál. Magyarországon a bakonyi triász szolgáltatta ezt a fajt, és pedig a következő helyekről: Forráshegy Felsőörsön, Bocsári szőlőhegyek Balatonfürednél, Nagyvázsony. (.Daonella cf. Sturi BEN.) II. tábla, 5. ábra. Ide oly példányokat sorolok, melyek viszonylag kissé magasabbak, mint a prezzo-meszekből való példányok, különben azonban velők jól megegyeznek, tehát a var. altior-hoz csatlakoznak. A D. Sturi általam ismert példányain a növekedési csíkok a búb mögött a legmagassabbak, a mi a straszburgi gyűjtemény példányainak ábráin nincs feltüntetve. Az itt egybefoglalt példányok magasságukat illetőleg erős változékonyságot mutatnak. Lelőhelyei: Tamáshegy Balatonfüreden és Mezőmái Köveskállán. Daonella gaderana KITTL n. f. II. tábla, 13—15. ábra. Ez a faj a hosszan megnyúltakhoz tartozik; kissé rövidebb mint a Daonella Sturi. A hossza a lerajzolt példányokon úgy aránylik a magasságához, mint 24'7 : 13'2. A körvonalban a főkülönbség a D. Sturi-vaX szemben az, hogy a D. gaderana elől nem keskenyedik annyira, hanem inkább egyenletesen lekerekített. A további különbség a díszítésben van. A D. gaderana a héj közepén mély elsődleges radiális barázdákat 12. ábra. Daonella Sturi var. laevis KITTL, a Monte Spizze tarka meszeiből Chempele és Fantoni között Recoaronál. GyűjtötteBiTTNER A. (Term, nagys.) Eredetije a wieni földtani intézetben van.