A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 41 erős bordák legyöngülnek, néha egészen elvesznek, úgy hogy hátul, sőt néha elől is bordátlan háromszögletes mező keletkezik. Ezen faj a D. paucicostcita TORNQ., a D. spitiensis BITTN. és a D. aff. iudica BITTNER-rel hasonlítandó össze. A D. paucicos/ata, ha csak a leírására volnánk tekintettel kimaradna, mert TORNQUIST ] szerint mindig egyszerű bordái vannak és csak ritkán osztottak, míg a D. parthanensis-X határozottan osztott bordák jellemzik. A D. paucicostata ábráin ellenben egyszerűek mellett osztott bordák vannak, kéthárom másodlagos bordával. Egészen hasonlóan osztottak a bordák a BITTNER által Kuling-Spiti-ből (Himalaya) leírt formák: D. spitiensis és D. aff. indica, a mennyiben ez az ábrákból felismerhető. A D. spitiensis-nek szerző szerint nincsenek éles radiális barázdái hanem csak gyenge, bizonytalan bevágásai; a D. bulogensis-néX a radiális barázdák határozottak és világosan kifejezettek. A D. aff. indica (1. cit. VII. t. 12. ábra) búbjának helyzete kevésbbé excentrikus, mint a D. bulogensis búbjáénak. Ezen különbségek alapján a D. bulogensis egyik indiai alakkal sem azonosítható, bár ezekkel közeli rokonságban látszik lenni. A D. paucicostata-X illetőleg közvetlen összehasonlítás nélkül nem dönthető el, hogy a fentebb leírt különbségek eléggé mélyrehatók-e arra, hogy az azonosítást kizárják. Ehhez járul, hogy a D. bulogensis elsődleges bordái erőteljesebben emelkednek ki, mint a D. paucicostata-é\. A D. parthanensis-hez sorozott kövületek közül több valószínűleg a D. bulogensishez tartozik. így az Unter-Höfleinnél (Grünbach a. S. mellett) találtak, a hol úgy a valódi D. bulogensis mint a var. multipartita átmeneteivel együtt előfordul. Néhány tökéletlen és ezért biztosan meg nem határozható példány a Daonella indica BITTN.hez hasonlít. Lelőhelyei: D. bulogensis Han Bulog-on (Bosznia) kívül az Innsbruck melletti Wetterstein-meszekből ismeretes, továbbá a Sattelbergről (Unter-Höflein Grünbach mellett). Boszniában a D. Pichleri-xe\ együtt fordul elő; termőhelye ennélfogva vagy a buchensteini rétegek közelében, vagy éppen magukban ezen rétegekben fekszik. Daonella bulogensis var. multipartita KITTL n f. III. tábla, 11. ábra. 1904. Daonella n. f. E. KITTL, Geologie der Umgeb. v. Sarajevo. Jahrb. der k. k. Geol. R.-A., 53. k. 733. oldal. A míg a legtöbb előttem fekvő Han Bulog-i példány a fenti leírásnak felel meg, egy példány oly tekintélyes különbségeket mutat, hogy legalább mint varietást kell megjelölnöm. Alakja viszonylag szélesebb, bordái számosabbak és különösen hátul a búbhoz már közelebb ágaznak el, a hol 3 —3 (helyenként 4 vagy 2) másodlagos bordából álló csoportokat képeznek. A középső bordák csak a teknő pereme felé mutatnak másodlagos bevágásokat. Lelőhelye: Han Bulog Boszniában. 1 Zeitschr. d. deutsch, geol. Ges., L. k. 1898, 673. oldal.
