A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához

Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 32 Ugyanazon lelőhelyen, talán ugyanazon rétegben fordul elő a Daonella, helyesebben Halobia Beyrichi (MOJS.), melynek fiatalkori állapotai rendkívül hasonlítanak a Daonella teltschenensis-h&z. Ezt a Halobia-1 csak fejecskeszerűen kiálló búbja különbözteti meg a Daonella teltschenensis-\.ö\. Se a rendelkezésemre álló anyag, se a lelőhelyeken végzett megfigyelések jelenleg nem elegendők ahhoz, hogy esetleg a két faj egyesítéséhez lehessen fogni. Lelőhelye: HAUER F. Posidonomya obliquájd-nak eredeti példányai más újabb és régibb példánynyal együtt a bécsi udvari múzeumban vannak. Daonella leltschenensisA eddig csak a Feuerkogelen találtak, Teltschenalm közelében, Kainisch mellett, karni rétegekben. Daonella proboscidea KITTL n. f. I. tábla, 33 — 35. ábra. Ennek a fajnak teknői haránt tojásdadak, kissé ferdék, előretolódott vastag fejecskeszerű búbjuk van, mely egy kónikus kagylórészen nyugszik, mely a lapos teknőbe megy át. A búb és a kónikus rész feltűnő konczentrikus barázdákkal és hullámokkal vannak borítva. Gyenge radiális díszítés csak a külső teknőperemen mutatkozik. Előfül nincsen. Oldalról nézve ez a faj ormányszerűen van kiképezve, a mi által a többitől eltér. Nem tartom kizártnak, hogy a D. proboscidea egy radiálisan díszített Daonella, sőt esetleg egy Halobia faj fiatalkori állapotát képezze, de erre nézve nincs elegendő támpontunk. Lelőhely: Karni meszekben a Balbersteinon Miesenbachnál, a Feuerkogelen a Teltschenalpe és Kainisch között Ausseenál és a Raschbergen (Karlgraben) Goisernnél. Daonella n. f. indet. Egy Corvara vidékéről való rossz megtartású Daonella harántovális alakja, számos gyenge, konczentrikus redői és növekedési vonalai vannak, hátsó fülszerű képződménynyel, nagyon gyenge radiális bordákkal és egy radiális léczczel a hátsó fül alatt. Ez a faj a D. gosaviensis-\.ö\ hosszabb alakja és a határozottan kifejlődött hátsó füle által különbözik. A radiális lécz közös. Lelőhely: Pararosa Corvaránál fekete, növényeket tartalmazó mészpalákból, melyek a wengeni rétegekhez tartoznak. Daonella gosaviensis KITTL n. f. I. tábla, 32. ábra. A teknők körvonala kerekded, alól félköralakú, fent egyenes, elől és hátul lekerekített zárosperemmel. A búb kissé előálló és a mellső harmadban fekszik, a konczentrikus növekedési vonalak jól láthatók, a radiális bordák gyengék, különböző szélesek, számosak; elől és hátul sima háromszögletű area van, a mellső nincs élesen elhatárolva, a hátsó a kagyló többi részétől rendszerint egy széles, kiemelkedő radiális borda által, a mely a kőmagon is jól látható, van elkülönítve.