A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához

Adatok a triász IJalobiidái és Monotidái monográfiájához. 21 Posidonia pannonica MOJS. I. tábla, 1-2. ábra. 1873. Posidonomyá pannonica E. v. Mojsisovics: Jahrb. d. k. k. G. R.-A. 437. oldal, XIV. tábla. 4. ábra. 1873. Posidonomyá alta E. v. MOJSISOVICS: LOC. cit. 438. oldal, XIV. tábla, 6. ábra. A triászban ez a legnagyobb Posidonia-faj, feltéve, hogy tényleg ide tartozik. Harántovális alakja és messze előretolt hatalmas búbja van, a szélén gyenge radiális barázdákat mutat. Már MOJSISOVICS azt írja, hogy ez a sajátság a daonella-ra mutat. Mindamellett helyesebbnek találta ezt a fajt a posidonomydk-hoz sorolni. Mindenekelőtt megállapítani kívánom, hogy a fiatal alakok, a melyeket a növekedési övekről könnyen fel lehet ismerni és melyek gyakran közvetlenül teljesen kifejlődött eredeti példányok mellett feküsznek, részben a Posidonia alta Mojs.-hoz hasonlítanak, részben kissé hosszabbak. Éppen a Posidonia alta típusául szolgáló példányok mellett (MOJSISOVICS loc. cit. XIV. tábla, 4. ábra) ugyanazon lapon a Posidonia pannonica fiatal példányai feküsznek, melyek a Posidonia alta-xA annyira megegyeznek, hogy azonosságuk egészen biztos. Ehhez járul még, hogy a Posidonia alta típusa is (MOJSISOVICS loc. cit. XIV. tábla, 6. ábra) ugyanazon lelőhelyről származik. Az erős búb, a vele összefüggésben levő erős íveltsége a héjaknak, továbbá a majdnem derékszögű körvonal épp úgy meg van a Posidonia alta-nál, mint a Posidonia pannonica ugyanolyan nagyságú fiatal példányainál, mindkét esetben a típusokat véve tekintetbe. A héj hossza úgy aránylik annak magasságához, mint 8:7. Egy másik vászolyi kőlapon egy nagy példány, egy középnagyságú és számos kis héj láthatók, melyeket MOJSISOVICS szintén Posidonia pannonica-nAz határozott meg. A derékszöghöz közeledő alak itt nem annyira szembeötlő; ugyanazon nagyság mellett itt inkább harántovális, a hossznak és a szélességnek viszonya 11 : 8 5. Más különbségeket itt nem találok ; a legutóbb fentemlített Posidonia pannonica-yéldknyok ezen faj egy változatát képviselik, mely az utóbbi típusától eltér, mint a Posidonia alta. Az alsó-erdői (Veszprém) kagylós-mészben, palás márgás-mészben egy Posidonia-pad fordul elő; az egyes héjak kissé össze vannak nyomva, ennélfogva alacsonyak, körvonaluk kissé kevésbbé asszimmetrikus, mint a Posidonia pannonica-é és a P. wengensis-éhez közeledik; mindamellett ezt az előfordulást inkább a Posidonia pannonica-hoz csatolnám. A míg ennek a fajnak típusai konczentrikus redőket mutatnak, a melyek egymástól meglehetősen messze állanak, addig Alsó-Erdőnél (Veszprém) egy viszonylagosan számos és keskeny konczentrikus redővel bíró változat fordul elő. A dörgicsei előfordulást is, mely körülbelül a wengeni rétegek nívójának felel meg, egyelőre szintén a P. pannonica-hoz kell sorolnom. Mint mutáczió a P. pannonica-xó\ nem választható el. Sárgásszínű márgás-meszekben, a melyek a bakonyi triásznak előbb említett kagylós-meszeihez nagyon hasonlítanak, nagy és kicsiny posidoniák lépnek fel. A legkisebbek ugyan erősen íveltek, de nem annyira, mint a wengeni palákból ismert embryonális példányok, melyek Avicula globulus néven szerepelnek. Ezenkívül kissé hosszabbak, mint a milyen magasak, a mit a kis Posidonia pannonica-héjakon is észlelhetni. Középnagyságú héjak a Posidonia alta MOJSnak felelnek meg, a melyek a Posidonia pannonica-xA azonosak. Egy ilyen pél-