A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához

19 ha különösen nagygyá fejlődik, Daonella skulptura kezd jelentkezni. Megkönnyíti még ezen felfogást a wengeni rétegekbeli posidoniák-nál a zárosperem rövidsége, mely jellemvonás erősen ezen kövületek Posidonia természete mellett szól. A Posidonia wengensis-kez kell sorolni a KOSSMAT F. által Uudiklanecnél (Krajna) fekete mészpalákban, melyek a St. Cassiani horizonttal egyenértékűek lehetnek, gyűjtött posidonia-kat; ezek kissé magasabb profiljuk révén a Posidonia idriana-hoz közelednek, a melyet különben a Posidonia wengensis-Xö\ alig lehet elválasztani. 1 A corvarai Posidonia cf. zvengensis, melyet MOJSISOVICS E. idézett munkájában lerajzolt, azon példányokhoz tartozik, melyek kissé magasabbak, mint a típusos Posidonia zvengensis és melyek ennélfogva a Posidonia idriana-X\oz közelednek. A Posidonia wengensis elnevezést a wengeni rétegekben levő előfordulásokra egyelőre megtartván, a következő formaváltozatokat különböztetem meg: Típusos alak: ovális körvonal, többnyire fejszerű búbbal. (I tábla, 7. ábra9—11.) Var. I. cyclozdalis: Inkább körszerű körvonal, többnyire közepes nagyságú (I. tábla, 6. ábra). Var. II. robusta: Inkább hosszúkás-ovális, kissé polygonális körvonallal és épp ilyen növekedési övekkel és konczentrikus barázdákkal, melyek főleg a hátsó oldalon kissé térdszerűen meghajlítvák. Hogy ez a forma a P. wengensis-nek csupán csak változata, kiadódik abból, hogy típusos példányokkal együtt fordul elő ugyanazon lemezen. A külső konczentrikus ránczok nagyon erősen vannak kifejlődve. A leraj­zolt példány Pederoából való (1. tábla, 12. ábra). A wengeni rétegekben Daonella Lommeli-xe\ és Posidonia zvengensis-sel együtt előforduló embryonális héjacskákat WISSMANN idézett munkájában nagyon jellem­zően mint majdnem félgömbalakúakat írja le Avicula globulus néven. Ezek leg­többje kétségen kívül a Posidonia wengensis embryonális példánya. Feltehető még, hogy ezeknek egy, a Posidonia-emk>YyókXó\ el nem választható része, a Daonella Lommeli-kez tartozik, mert ezen utóbbi faj búbja gyakran szintén fejecskeszerűen alakult. Természetesen minden egyes esetben külön kell eldönteni azon kérdést, vájjon a triász egyéb horizontjaiban előforduló posidonia-kat jogosan nevezhetjük-e Posi­donia wengensis-nek. Általánosságban csak azt mondhatjuk, hogy jó megtartás és teljes megegyezés mellett így kell őket elneveznünk. Ezt, a Daonella Lommcli társaságában vagy pedig egyedül a déli Alpok wen­geni rétegeiben gyakori fajt először Wengenben találták; azonban úgyszólván sehol­sem hiányzik, a hol ezen rétegek kövületeket tartalmaznak. A magasabb vagy a mélyebb szintekben előforduló posidoniák-ról, melyek a Posidonia zvengensis-hez csatlakoznak, már szóltam. A Posidonia wengensis ennélfogva a triászban vagy valóban rendkívül el van terjedve, miután ez a kövület majdnem minden triász-területen és a legkülönbözőbb rétegekből ismert, vagy pedig különböző, de nagyon hasonló fajok Daonella- és Halobia-fajok fiatal példányaival összefoglaltattak. A rendkívüli hasonlatosság a szét­választást ilyen esetekben lehetetlenné teszi. Lelőhelyek: Külön itt csak egyes helyiségeket sorolok fel a wengeni rétegek­ből, a honnan származó anyagot az összehasonlításokra felhasználtam. Ezek Wen­1 Vesdd össze: BITTNER in Jahrb. d. k. k. G. R.-A. 51. kötet. 1901, 228. oldal. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents