A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
94 Bakonyi triász-laniellibranchia ták. Plenromya ( Ar corny a r) pl. spec Több, meglehetős indifferens bivalva, a melyek közül az egyik igen közel látszik állani az 5. oldalon leírt s a VIII. tábla 14. ábráján lerajzolt fajhoz, míg egy másik, ettől tetemesen rövidebb mellső oldalával különbözik. Mindezen alakok faji összetartozása meglehetős kétségtelen. Arcaceák, ezekre emlékeztető alakjuk daczára, nem lehetnek; mert a jól fejlett areola a búbok mögött és nem ezek között, a melyek csaknem érintkeznek, előre nyúlik. Gonodon cfr. cingulatus STOPP. VII. tábla, 13. ábra. Erősen domborodott, csaknem kerek, erős búbokkal ellátott gonodon, a mely alakjában igen élénken emlékeztet STOPPANI Cyprina cingulata Esinóról való fajára, ebben a szintben meglehetős gyakorinak látszik. Minthogy a példányok általában csak, mint mészpátkristályok tömött kérgével bevont kőmagvak maradtak meg, pontosabban nem hasonlíthatjuk össze ezeket s nem dönthetjük el, vájjon a íönnebb említett vastag héjú fajhoz vagy pedig az igen hasonló, de igen vékony héjú Cyprina laevis STOPP , fajhoz áll-e közelebb Sokkal kevésbbé hasonló a sct.-cassiani gonodon-fajokhoz. A Gonodon Mellingii raibli faj hasonló nagyságú darabjai laposabbak és búbjuk nem oly erősen fejlett, mint a hidegkúti alakon. Daonella Lommeli WISSM. sp. Ezt a fajt az Örvényes-árok márgás kőzetében láttam, továbbá nem biztos töredékekben a balaton-füredi Szákatető kőzetében, a Daon. reticulata MOJS. fajjal együtt, és a Balaton-Füred fölött levő Tamáshegy vöröses mészkövében (1. a 84. és a 93. oldalakat). Daonella reticulata MOJS. A Győrhegyről és a Balaton-Füred mellett levő Szákatetőről (1. a 83. oldalt). B. ni. A Bakony felső-triász kagylói, azaz a Norikumiés a Rhaetiumi-emeleíek fajai. A Karniumi emelet mindenek előtt ide sorozandó fajainak főrészét már munkám első, nagyobb A) részében leírtam, ezek a Veszprémi-rétegek, illetőleg BÖCKH JÁNOS Felső márga-csoportjának fajai. így tehát csak azon eddig igen gyér bivalvamaradványok ismertetése van hátra, a melyek a Veszprémi-rétegeknél fiatalabb, tehát a Fődolomit, illetőleg Dachstein-mész szintjéből és a rhaetiumi képződményeknek esetleges aequivalenseiből származnak.
