A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
81 Ps. Lipoldi-koz közeledni látszik, a miből azonban csak az következik, hogy e két faj közel rokon, de ez ennek a csoportnak többi fajára is áll. Ezen alakcsoport különböző fajai fiatal példányainak összehasonlításánál tűnik ez föl különösen ; így pl. a Ps. Laczkói 39. ábrabeli jobb kis teknőjét összehasonlítván egy sima alak (cfr. Ps. Telieri) jobb teknője kicsiny példányával, a mely Idriáról való, s a Jahrb. 1900. évfolyamában a XXII. tábla 10. ábrája alatt van közölve. Ezeken az alakokon a záró-perem hatalmas fejlődése egészen analogus, és ezt ugyanígy fogjuk megtalálni tüstént egyik legközelebbi rokon fajon is. Pseudomonotis Lóczyi nov. spec. IX. tábla, 28—32. ábrák. Sokkal ritkábban, mint az épen leírt Ls. Laczkói, hasonló, azonban kissé jobban lekerekített, sima faj jön elő, úgy látszik, Hidegkúton. Jobb teknője nem olyan lapos, mint a Ps. Laczkói-é, hanem kissé domborúbb, ha nem is olyan erősen, mint a bal. Ennek a bal teknőnek (28—30. ábrák) igen erős, domború búbja van, meredek eséssel a mellső fül felé, lankásabb eséssel a hátulsó fül felé. A mellső fül azonban kevésbbé élesen van a héjtól elválasztva, mint a Ps. Laczkói-n, s ezen a fülön mellső pereme sincs oly mélyen kivágva, mint annál a fajnál Még kevésbbé feltűnő a fülek különbsége a laposabban domborodott jobb teknőn ; itt csupán a mélyebb kivágás jellemző a mellső fülre. A fiatalabb példányok záró-pereme igen hosszú s kissé homorú ívben hajlott (31. ábra), a nagyobb darabokon rövidebb lesz, azonban még mindig hosszabb, mint a Ps. L^aczkói-w. Hogy a 31. ábrabeli záró-perem hosszát fiatal, illetőleg embryonalis jellegnek kell tekintenünk, ez kitűnik a 39. ábrabeli Ps. Laczkói és a már ennél a fajnál idézett idriai példányok összehasonlításából. A hátsó szárny alatt a hátsó perem a Ps. Lóczyi-n is mélyen ki van vágva (a 30. ábrabeli példányon helytelenül kiegészítve rajzolták). A héj felületén semmiféle radiális díszítést sem vehettem észre, az nyilvánvalóan sima volt, a mi hasonlókép különbség a Ps. Laczkói-xa\ szemben. Ezt a magyar fajt valamely más fajjal egyáltalában nem hasonlíthatom össze. A Ps. Tclleri megközelítőleg ugyanolyan nagyságú példányaitól a hátsó szárny alatt levő mély kivágás különbözteti meg, továbbá az egészen különböző alakú byssus-fül, azután a jobb teknőnek erősebb és a bal teknőnek sokkal gyengébb domborodása. Egész külalakja fiatal példányra vall, a minek vagy az az oka, hogy ez valóban egy nagyobb faj fiatalkori stadiuma, vagy pedig hogy ez a felső Werfeni-palák sima pseudomonotis-alakjaival szemben geologiailag idősebb alakot képvisel. r Pseudomonotis dubiosa nov. spec. IX. tábla, 46. ábra. Sok tekintetben kétséges alak, a melyből csak egy bal teknő van, ez kissé szabálytalan alakú, elmosódott mellső füllel. Ezt az alakot itt csak azért említem, minthogy ilyenféle eddigelé az Alpok Werfeni-paláiból nem ismeretes, míg a darab másrészt bizonyos mértékben a Pseudomonotis decidens vi. szabálytalanul alkotott A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. k. 1. r. 6
