A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
15 Bakonyi triasz-la mellibra nchiat äk. Egy bordázott Myophoria, a mely ehhez a formához csatlakozik, azonban csekélyebb számú bordáival tüstént feltűnik, néhány silány kó'magban fekszik előttem Szt.-Király-Szabadja szürke mészkővéből. Ez azonban talán egy más stratigrafiai szinthez tartozik. Myophoria Wöhrntanni BITTN. VII. tábla, 3. ábra. Abhandl. d. geol. R.-Anst. XVIII. köt., 106. old., XII. tábla, 9—13. ábrák. A veszprémi példányok, csekély számú sugaras bordáik alapján, a melyek a felületen semmiféle rácsos szerkezetet nem alkotnak, az Észak- és Dél-Alpesek Carditarétegeiben elterjedt M. Wöhrmanni fajjal meglehetősen egyeznek. Egy jó megtartásban levő kétteknős példányt a 3. ábrában mutatok be Veszprémből, a hol ez a faj meglehetős gyakorinak látszik. Termőhelyei: Veszprém, VII. profil g rétegei, a honnan a lerajzolt példány is származik; a VII. profil f rétegei és a VII. profil, közelebbi megjelölés nélkül; VI. profil e 3 4 rétegei; IV. profil b és g rétegei; kőfejtő a IV. profil mellett, valamint az I. profil mellett; Vámosról olyan forma, mint a karinthiai Hochobirról, t. i. jóformán alig van némi radiális bordázottsága; Sintér-domb, a melynek dolomitjában épen nem ritka; Sándorhegy Balaton-Füred mellett. Pachy car dia spec. Egyetlen bal teknő, a mely daczára silány megtartásának, majdnem kétségkívül ehhez a Dél-Alpesek Raibli rétegeiben elterjedt nemhez tartozik. Érdekes volna, ha ezt egyéb leletek is megerősíthetnék. Termőhelye: Vámos, a hol puha, világos s kicsiny szemű idegen kőzetzárványoktól kissé homokos márgában találták. Palaeoneilo cfr. lineata GOLDF. sp. Az egyetlen, nem a legjobban megmaradt példány a veszprém—jutási vasúti bevágás VI. profiljának e 3 rétegcsoportjából került napfényre és némi biztossággal erre a gyakori sct.-cassiani fajra vonatkoztatható, a mely egyébként, úgy látszik, hogy itt-ott szórványosan a fiatalabb lerakodásokba is átmegy. így már 1882-ben, az alsó-ausztriai Hernstein vidékéről szóló munkám 108., 109. lapjain említettem ezt a bizonyos fajt, vagy igen közeli rokonát, biztos Cardita-rétegekből, a mely meghatározásomat ma is fenntarthatom. Palaeoneilo ex aff. praeacutae KLIPST. sp. Néhány magános teknő, a melyek alakjukban a P. praeacuta cassiani formável teljesen megegyeznek, azonban tetemesen nagyobb voltuknál fogva ettől különbözni látszanak. Közöttük ugyanis vannak 25 mm. hosszú teknők, a mi a triaszbéli nuculidáknál már szokatlan nagyság. Sajnos, valamennyi darab annyira be van kérgezve, hogy pontossabb összehasonlításuk lehetetlen. Termőhelye : a veszprém—jutási vasútvonal IV. profilja.
