A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
22 A bakonyi triasz-brachiopodák. Termőhelyek: Veszprém, VI. profil c 2—e : i rétegei (innen a lerajzolt példány); továbbá a IX. profil f rétege (Veszprém, Alsó- v. Füredi erdő) és valószínűleg még egyéb helyek is. Rhynchonella Lacskói nov. spec. III. tábla, 9. ábra. Ez egy meglehetősen szokatlan alakú Rhynchonella, a melynek erősen domborodó nagy teknőjén egy mély, keskeny és mindjárt a búbon éles barázda formájában kezdődő középsinust látunk, a melyet nagyrészt egy középborda tölt ki. Ezen középbordához az egyik oldalon egy oldalborda is illeszkedik (egyéni jelleg?). A nagy teknő két oldalának mindegyikén három vagy négy rövid, különböző szélességű és szabálytalan borda fekszik. — A kis teknő felületén, a mely különben laposabb, mint a nagy teknőé, három részt különböztethetünk meg: egy közepes duzzanatot, a mely a (különben fogyatékos megtartású) homlokperem közelében valószínűleg kettéoszló volt; azután jobbról-balról egy-egy széles és a közepes duzzanattól barázdával elválasztott oldalrészt. Ezeken az oldalrészeken is 4—5 gyenge, rövid és egyenlőtlen bordát találunk. Ügy a homlok- mint az oldalperemek vastagok és meredeken lecsapottak. Az oldalcommissurák igen tompák. — A héj felületét igen finom növedékvonalak fedik. A Rhynchonella Laczkói a maga egészében két régibb, bakonyi triasz-fajhoz: a (Balatonicus-szintben talált) Rhynchonella delicatula- és a (Tridentinus-mészből való) Rh. deliciosa-hoz csatlakozik; ez utóbbiak azonban sima Rhynchonellák. Ezen tipus bordázott alakja az alpesi triászból még eddig nem ismeretes. Termőhely: Egyetlen példányban találtatott a veszprémi Cserhát brachiopodakonglomerátjában, a Komnckma Leonhardi társaságában. Rhynchonella tricostata MÜNST. spec. II. tábla, 15. és 16. ábra. Rhynchonella tricostata MÜNST. sp. Abhandl. d. geol. R .-Anst, XIV. 1890, p 160. Ezen sct.-cassiani alak, a mely a veszprémi márgákból már fel volt említve (1. c. p 160), az alpesi triász legjellemzőbb Rhynchonellái közé tartozik; azonban a MüNSTER-féle első és nagyon is hiányos rajza miatt következetesen félreismertetett és felcseréltetett (1. az Abhandl. XIV, 102. lapját). A veszprémi példányok egynémelyikén azon a tájon, a hol az oldalperemek átmennek a homlokperembe, * a commissurák fogai kissé jobban kihegyezettek ; ez azonban nagyon is csekély jelentőségű különbség. A sct.-cassiani alakok nagy teknőjének kampószertíen előre hajló s élesen kihegyezett búbját a magyar alakoknál is megtaláljuk. Termőhelyek: A veszprémi Jeruzsálemhegy; itt legszámosabban fordul elő; azután az I. profi) e rétegei ; a IV. profil a—b rétegei ; a veszprémi Harmat-utcza (egy nem egészen biztos töredék); egyes példányokban a Cserhát brachiopodakonglomerátjában. — További két veszprémi termőhely még a VI. profil e. A és a VII. profil g rétegei.
