A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 106 128. ábra. Megalodus Laczkói HOERN. '/IKözépső dachsteini mész, Croda Dallago Cortina d'Ampezzo mellett. Fönt egy nagy, nem deformált, alul két kicsiny példány, a melyek a nyíl irányában el vannak torzulva. a balteknő kűbele, b jobb teknő köbele, a melyek az ellentett héjfelek zárainak felelnek meg. A teljes vonalak a búbcsapok körvonalát adják, a pontozott vonalak <5-nél a héj körvonalát. Z föfog, Z

{ oldali fog, M mellső izom. és Becco di Mezzodi között; Matarello Trient mellett (GÜMBEL ábrái); Pissadoitcrrasz a Grödeni járom fölött, Lago alatt (Sella-csoport, gyűjtötte OGILVIE M.). Megalodus Sioppanii HOERN. nov. nom. — GÜMBEL: Dachsteinbivalvcn, 6. tábla, 1—3. és 4—6. ábrák. — IIOERNES R.: Megaloden, 2. old. A M. columbella HOERN. és a M columbella GÜMB. non HOERN. M. különbségeire HOERNES RUDOLF joggal ráutalt és a GüMBEL-féle rajzok 1—3 ábráját az új faj típusává tette. Előttem csak a 4—6 ábrákon lerajzolt kőbél fekszik, a mely azonban minta gyanánt az 1—3 ábrákhoz szolgálhatott. En lehetségesnek tartom, hogy az 1—3. ábra (a melynek az eredetije nem volt található) a 4—6. ábrák után van szerkesztve. GÜMBEL eredetijén a zár maradványai messzeterjedő megegyezést mutatnak a M. Laczkói zárával; csupán a fogak látszanak egymástól jobban eltávolodva.