A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 72 belül 25 mm. hosszú. A kőbél vastagsága 215 mm., a mely számból 11 a nagyobb, bal teknő kitöltésére, 10'5 pedig a kisebb, jobb teknő mintázatára jut. A még kisebb példányokon a két teknő mintázatának részaránytalansága alig hogy kivehető. A M. Lóczyi fajból érdekes kis példány van előttem, mely csak 15 mm. hosszú és ugyanily magasságú. Vastagsága 11*5 mm., miből 6'5 mm., a nagyobbik bal teknő köbeiére, 5 mm., a kisebbik jobb teknő köbeiére esik. Ezen kis példány, mely minden egyéb jellemvonásában tökéletesen megegyezik a M. Lóczyi eddig vizsgált kőbeleivel, azért nevezetes, mert a teknők asszimmetriája kisebb fokú rajta, mint a M. Lóczyi nagyobb kőbelein, miből kitűnik, hogy a M. Lóczyi fiatal korában kevésbbé asszimmetrikus, mint idősebb korában. Utóbb LACZKÓ DEZSŐ igen sok kőbelet gyűjtött Rátót-Eplény vidékén, ezek a M. Lóczyi faj fölállításakor vizsgált kőbeleket nemcsak nagyságra nézve múlják fölül, miként ezt az alább közölt méretek igazolják, hanem az egyik példány még lényegesen szélesbíti is ismeretünket a vázolt érdekes asszimmetrikus megalodusformáról az által, hogy ezen nagyobb kőbél jobb magatartása és a záró fogak táján levő, habár itt is csak rövid és tökéletlen kőzetlemez lehetségessé teszi, hogy a mindeddig csak kőbeleken vizsgált M. Lóczyi zárának szerkezetét jobban megítélhessük', mint ezt a két kisebb s úgy általános alakjában, mint a zár tájékában rosszabbul megtartott példányon tehettük. Ezen kőbélen, melynek hű képét a 95. ábra mutatja, most már sokkal jobban meggyőződhetünk arról, mint a két kisebb kőbélen, hogy a zárófogak a teknők tetemes méreteihez viszonyítva igen gyengék voltak, miként ez az asszimmetrikus bivalvákon, melyek egyik teknője fedélként szerepel, néha elő szokott fordulni, míg néha az ilyen teknőt egyenesen a zárószerkezet hatalmas terjedelme jellemzi. Továbbá jól látható, hogy a nagyobbik, bal teknő főfoga a jobb, kisebbik vagy fedő teknő főfoga előtt beleillik. Világosan felismerhető továbbá, hogy bal teknő fogának kettőzöttsége, habár a zár táján kiemelkedő kőzetlemez sokkal rövidebb, hogysem ezen ketté osztott fog belső bázisának lenyomatánál többet megláthatnánk. Kevésbbé világosan ismerhető fel a jobb teknő fogának alakulata; az említett kőzetlemezen látható gödör csak ezen fog legerősebb, elülre és befelé fekvő kiemelkedésének helyzetét mutatja, hátrább a lemez sokkal rövidebb, hogysem azon kérdést biztosan megvilágítsa: vájjon a jobb teknő foga általában ketté osztott volt-e. Minthogy a jobb teknő főfogának ketté oszlása a típusos niegalodusokon általában gyengébb, mint a bal teknő ezen fogáé, s ezenfelül ezen kettéoszlás nem a fog legalsó részén van, hanem ennek a felső, a búbhoz közelebb fekvő részén erősebben lép fel, valószínűbbnek tartom, hogy a jobb teknő zárófoga M. Lóczyi fajunkon is ketté osztott volt, más szavakkal, hogy zárószerkezete a fogak gyengeségétől eltekintve, a normális triász megalodontiddk záró szerkezetével tökéletesen egybevág. Méretei : Hossza 140 mm. Magassága a nagyobbik teknő köbeiének búbjától mérve 135 » Magassága a kisebbik jobb teknő mintázaton 105 » Egész vastagsága a kőbélen 93 » A nagyobbik bal teknő kitöltésének vastagsága .... 55 » A kisebbik jobb teknő kitöltésének vastagsága .... 38 »
