A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

38 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 38 Spiriferina Bittneri FRECH nov. nom. A fegfelső veszprémi márgából (physocardiával és placochelys-szel) való Sp. fortis BITTN., ellentétben a seelandalpi (Déltirol) Spiriferina fortis példányaival, a melyek birtokomban vannak, az összes eredeti példányok vizsgálata szerint a követ­kező ismérveket mutatja: a Spiriferina fortis BITTN. szélesebb szárnyú, élesebben kifejlődött és kevesebb bordát visel, mint a Spiriferina Bittneri új faj. A Sp. Bittneri egy kis teknője, felényivel kisebb szélessége daczára, ugyan­annyi bordát mutat, mint a Sp. fortis; ennélfogva az utóbbin ezek sokkal távolabb állanak egymástól, mint az előbbi fajon. Maguk a bordák a Sp. fortis s. str. fajon tetőszerü élűvé élesednek ki, a Sp. Bittner i-n azonban lekerekítvék. Végre a Sp. fortis areája magasabb a Sp. Bittneri areájánál. Annak az oka, hogy a szerző a Spirif. fortis kreálása után néhány évvel saját speciesére nem ismert rá, abban gyökerezik, hogy az egyetlen példány, a mit én gyűjtöttem, nem volt ott BITTNER SÁNDOR előtt. Ámde a valódi Spirif er. fortis is megvan a Pribék-kert mélyebb zónájában. A BITTNER 11.«—d. ábráján lerajzolt darab úgy nagyon széles héjával, mint kevés bordájával megegyezik a seelandi eredetivel és így megfelel a cassiani rétegek ere­detijének. A thy ris 1 gonioeolpos (Spirigera) n sp. Ez az új faj a rhaetiai Sp. oxycolpos SUESS, 2 a hallstatti Sp. Deslotigchampsi SUESS (Steinberg­kogel) fajoknak érdekes előhírnöke és a kisázsiai Athyris Manzavinii BITTN. fajjal rokon. A széles héj forma és a szög­letesen határolt szinusz az Athyris Déslongchampsi-xd. emlékeztet, az új fajon azonban a szinusz sokkal mélyebben van bevágva és a búb tompa, mint a Sp. oxycolpos-on. Az utóbbi faj azonban, a melyből saját magam gyűjtötte anyagom van, kevésbbé széles, mint a Sp. gonioeolpos. Az izomcsap a kőbélen kicsiny, mint az Athyris s. str. alak­ján, fogtámasztékai alig jelezvék. "AsSH^" Termőhelye: a vámosi Csősz­domb raibli rétegeinek sárgás már­gásmesze, a honnét kikerült 4 példány a budapesti m. k. Földtani Intézetben van. 52. ábra. Athyris gonioeolpos FRECH. 1:1. Raibli rétegekből, a veszprémi Csőszdomb­ról. Felül a héj, alul a ko­csános teknő kőmagva. 1 BITTNER: Brachiopod. d. alpinen Trias, 15. tábla, 3. ábra. Más formák távolabbi hasonló­ságot mutatnak. Az önmagának ellentmondó «Athyris» nevet a palaeozoicumal foglalkozó kutatók a prioritási szempont homályossága mellett majdnem kizárólag alkalmazzák, minthogy a spiri gerät és spiriferát («angol» forma a Spirifer számára) nagyon könnyen fölcserélhetjük. 2 Brachiopoden der Koessener Schichten; Denkschr. d. k. Akad. d. Wissensch. Math.-nat. KI VII, 1854, 1. tábla.

Next

/
Thumbnails
Contents