A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
7 Ezen okból vonta vissza WÖHRMANN ezen északalpesi fajra alkalmazott elnevezését is, míg én azt az alpesi triász brachiopodáiról szóló művem nyomatása idején, a hol e név a 144. lapon még használatban van, a 153. lapon Terebratula Wöhrmanniana m. névvel láttam el, minthogy én WÖHRMANN nézetét elfogadhatónak nem tartottam. WÖHRMANN báró arra hivatkozik, hogy a Ter. Wöhrmanniana m. különböző nagyságban biplicat alakká válik, míg az én véleményem szerint — mint ő mondja — a Ter. Paronica-nuk általában az ő jelentékenyebb nagyságában «nem kellene akkora mértékben» kettősen redőzöttnek lennie, mint a Ter. Wöhrmanniana. —- Ezen állítások elseje helyes lehet, de azért WÖHRMANN nézete mellett mitsem bizonyít, a második állítás azonban nem is helyes, de meg én nem is mondtam azt, mert én az Abh. XIV, 153. lapján arra utalok, hogy a Ter. Paronica nagyságban jóval felülmúlja a Ter. Wöhrmanniana-t, «anélkül, hogy biplicat alakká válnék». És ez döntő körülmény. Nem arról van szó e megkülönböztetésnél, hogy a Terebratula Wöhrmanniana előbb vagy utóbb biplicattá válik, vagy lesz-e egyáltalában azzá ( WÖHRMANN példánya — V. tábla, 35. ábra — itt mitsem bizonyít), hanem arról, hogy a Terebratula Poronica TOMM., eddigi tudomásunk szerint, egyáltalában nem kettősen redőzött, a mennyiben ennek jeleit az eddigelé látott legnagyobb példányok (a melyek a Ter. Wöhrmanniana, sőt a Ter. julica eddig ismert legnagyobb példányainál is nagyobbak) sem mutatják. Ugyanilyen viszony van a Terebr. gregaria és a Ter. piriformis között, csakhogy e két rhetiumbeli alak még belső alkatára nézve is közelebb áll egymáshoz, mint a két raibli faj, mert a Ter. Paronica kis teknőjében hosszú és erőteljes septum van jelen, holott e septum a Ter. julica-\-\á\ és a Ter. Wöhrmannia-nál is csak igen gyengén van kifejlődve. S e szerint a Terebratula Paronica a Dielasma-csoportnak egy jól megkülönböztethető alakját képezi, a mely a Terebratula julica-va\ és a Ter. Wöhrmanniana-vsX fajilag nem egyesíthető. Más kérdés az, vájjon a Terebratula julica és a Ter. Wöhrmanniana azonos fajok-e, vagy sem. Ezt eldönteni már jóval nehezebb dolog és egyéni felfogáshoz mérten különféleképen lehet reá feleletet adni. Tény, hogy e két alak oly közel esik egymáshoz, hogy a faj fogalmának tágabb határai között egyesítésük is lehetséges. Határozott különbséget állapítunk meg köztük az esetben, ha a Terebratula julica típusát a széles, erősen biplicata és a kis teknőn mély középbarázdával bíró példányokban keressük, míg ugyanakkor a Ter. Wöhrmanniana típusának a keskenyebb, vastagabb, gyengén biplicata és sekélyebb középbarázdával bíró alakot fogadjuk el. E mellett azonban a legkevésbbé sem szükséges a két. alak szoros rokonságát szem elől veszíteni. A Terebratula Wöhrmanniana közepes septum a rendszerint erőteljesebben fejlődik ki, mint az igazi Ter. julica-é. Ezen jellegnek azonban nagyobb fontosságot tulajdonítani alig lehet, [elentősebb körülménynek látszik itt a két alaknak elterjedése. A Terebratula julica ugyanis a maga tipusos alakjában az északalpesi raibli rétegekből eddig ismeretlen ; a hozzá legközelebb álló példány az Abh. XIV, tab. XXXIX, fig. 7 alatt van lerajzolva. Ezen alakon, tekintve a nagy viszonylagos szélességet, a kettősen redőzöttség felette gyengén kifejlődött. A Ter. Wöhrmanniana-hoz sorozott északalpesi példányok többsége a keskenyebb típushoz tartozik, a melyhez a délalpesi cardita (Bleybergi) rétegekből eddig ismert alakok is hozzá tartozni látszanak. Raibl-ból csak a valódi Ter. julica szélesebb alakjai ismeretesek ; megjegyzendő azonban, hogy e raibli példányok között alig
