A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
136 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. mint a kiknek tekintélyük van, nem ahogy kontárokhoz illik), nehéz megmagyarázni vagy kimenteni, ha tekintetbe vesszük, milyen nagy a helytálló kifejezések választéka. 1 A laternát összetevő vázrészek az orális középpontból kiindulva a következők: öt interradiális fog (tooth), melyek mindenike aborális zászlóban (plume) végződik (néha matrix-nak is nevezik). Mindenik fog egy-egy p y r a m i s o n ül, ez páros készülék, melynek jobb és balfele hemipyramis- vagy félpyramis néven ismeretes ; néha állkapocs (jaw) a neve (Kiefer, Máchoire), ezt azonban jobb elkerülni, mivel némely írók az egész pyramist, mások a hemipyramis adorális részét értették alatta. Mert mindenik félpyramis egy adorális és adapicális elemből áll. A tíz adorális elemet KLEIN J. T. (1734, 42. 1.) így írja le: „ossicula falciformia ... ex quibus maxillae, vei, si mauis, dentes molares quinque duplicati componuntur", a következő mondatban pedig „paria maxillarum"-ról beszél. A maxilla elnevezés, melyet már megelőzőleg RONDELET is használt (1554, De Piscibus, lib. XVIII., cap. 30.) ugyanazon készülék megjelölésére, nagyon megfelelő és itt is elfogadjuk; megfelel annak, a mit BERNARD F. piece maxillaire-nek (Paléontologie, 1893), MÜLLER JOH. Kinnladenek nevez (1854). A maxiiiák között „intra duo ossicula" mondja KLEIN (id. helyen) „dens caninus, velut in alueolo latitat". Alveolus alatt tehát itt is, mint mindenütt az anatómiában üreg értendő, melyben fog (vagy valami más test) ül. Úgy látszik STEWART T. H. (1861) volt az első, aki ezt az elnevezést hibásan magukra a maxiiiákra alkalmazta ; példáját azonban nem kellene követni. A maxiiiák „arcte conjuncta" (KEIN) s y m p h y s i s-ben egyesülnek. Mindenik félpyramis kicsi aborális elemét e p i p h y s i s-nek nevezzük, mely elnevezés, úgy látszik, MÜLLER JOH.-tői származik (1854) s többek közt STEWART T. H. és LÓVÉN is elfogadták, míg AGASSIZ (1874, Revision, 688. 1.) inkább apophysis-ről beszél. Minden pyramis tehát két maxillából és két epiphysisből áll. Az epiphysisek interradiálisan egyesülhetnek, a r c u s t képezve (arcli, Knochenbogen, arc-boutant). Míg a Clipeaster különálló epiphysiseit először PARRA A. észlelte (Description de differentes piezas de história natural etc.) 1787-ben, addig egy Echinida arcusát KLEIN már 1734-ben lerajzolta (XXXI. táblázat, a és i ábra) és leírta (42. 1.) „quinque paria ossiculorum, sinubus maxillarum applicanda". Ez, úgy látszik, elkerülte MÜLLER J. figyelmét, midőn PARRA-nak tulajdonítja a rágókészülék vázának első teljes leírását. A szomszédos pyramisok epiphysisei közé radiálisan beillesztve 5 részlet található. „Quinque trabeculae, paria maxillarum coniugentes", mint KLEIN mondja. Az ő elnevezését, sajnos, soha sem fogadták el; ehelyett az ember a meg nem felelő és nehézkes kifejezések hosszú sorozatában válogathat. Ezek közül az első a rotola, melyet DES MOULINS C. alkalmazott a Clypeaster eme részeire, melyek alakra nézve az emberi térd rotulájához hasonlók (1835, 232.1. = 66.1. a különlenyomatban); ugyanő (később 428 = 193.1. a különlenyomatban) ezekkel hasonlította össze az Echinoidea Regularia homolog elemeit is. VALENTIN (1841) a meg nem felelő falx (faux, sickle) elnevezést ajánlotta; talán KLEIN szavai („ossicula falciformia") vezették félre, melyek azonban nem a trabeculára, hanem, nagyon szerencsésen, a maxiiiákra vonatkoztak. A brace (támaszték) szót, melyet DUNCAN (1889) és GREGORY (1900) elfogadtak, úgy látszik AGASSIZ A. használta először (1874, Revision, 688. 1.), a ki mindazonáltal mégis „a Clipeastroidák rotuláiról" beszél (689. 1.), beleértve ebbe a fogalomba a tulajdonképeni rotulát és a szomszédos epiphysiseket. Ha a brace szó czélzás akar lenni a csontocskák mechanikai működésére, 2 akkor az építőipar nyelvhasználatából vétetett át 1 Az itt röviden érintett irodalomra vonatkozólag lásd B RÜNN , „Tierreich"-jének bibliográfiáját, II. köt., 3. rész, 971—1001. 1., 1901. 3 „Durch sie werden die Kiefer so weit auseinander gehalten, dass bei der Action der Zwischenkiefermuskeln der unter der Rotula durchgehende Ambulacralcanal nicht gedrückt werden kann." MÜLLER J.
