A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triaszspongiák
8 ZEISE 1 a Myrmeciummal ellentétben, a melyhez a Corynella külsejében nagyon hasonlít, kiemeli, hogy a Corynella vázrostozata sokkal durvább. A Myrmecium-hoz valóban nagyon hasonlít. A bakonyi példánynak elágazó, többnyire villás, bevezető, epirrhysalis csatornái vannak, a milyeneket a Myrmeciumon találhatunk. A rövid nyél és a ránczolt alapi fedőréteg is inkább a Myrmecium tulajdonsága, mint a Corynelld-é. Mindezek azonban lényegtelen sajátságok, és ezért a legfontosabb különbség mégis csak az, hogy a Corynella rostjai sokkal durvábbak, mint a Myrmecium-é. E mellett a gyomorüreg végének csőkötege gyakran igen kifejlett a Corynellá-n. Ennek a nemnek igen sok faja van és a triaszban nagyon el van terjedve. ZITTEL 2 csupán a set.-cassiáni rétegekből mintegy hat fajt említ. Veszprém vidékén ennek daczára csak szórványosan található. 6. Corynella Rauf fi n. sp. A II. tábla 1 -4. ábrái. A csak egyetlen példányban előttem fekvő forma majdnem szabályos gömbalak. Alapja lecsapott és meglehetős rövid kocsánja van. Teteje boltozatos és a közepén sekély, épszélű osculum-nyilása van. Csupán aljának és kocsánjának van érdes, vízszintesen és körkörösen ránczolt fedőrétege, miként ezt a II. tábla 2. ábrája is mutatja. Gyomorürege tölcsérszerű és a szivacstestbe a szivacs magasságának közepe tájáig sülyed bele; alul meglehetősen nagy csatornák nyalábjába hirtelenül válik szét, a mely csatornák mélyre lenyúlnak (II. tábla, 1. ábra). Külső felületén oldalt és fönt semmiféle íedőréteg sincsen és felülete finoman lyikacsos; kicsiny, kerek, csak kissé besülyedett lyukacskák ezek, a miként ez a II. tábla 4. ábráján is látható. Csatornarendszere, a mit a szövegbeli 1. ábra mutat, igen hatalmas és élesen fejlett; RAUFF hatodik modifikácziójának felel ez meg. A gyomot üreg (paragaster) végén a köteget hét, meglehetős nagy csatorna képezi, a melyek nyomait már a gyomorüregben megtaláljuk. Ezek a csatornák kezdetben konvergálnak, azután divergáló irányokba térnek át. A középső csatorna, végződésén, három kicsiny, egyközű csatornába megy át, a melyek többé-kevésbbé egyenlő hosszúságúak és egymástól azonos távolságra vannak. A bevezető csatornák (cpirrhysák) kicsinyek és többnyire villásan elágazó sugaras csatornák, a melyek egymástól meglehetősen szabályos közökben vannak és a szivacstestbe többé-kevésbbé besülyednek. Az el1 ZKISE: Spongien von Stramberg, 321. oldal. 2 ZITTEL : Studien, III., 36. old. 1. abra. A Corynella Rauffi n. sp. csatornarendszere, vázlatosan.
