A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
„ Cidaris " Schwageri. Oldal 417. Holotípus a CardzYa-Oolith-ből; Rammelsbachról, Seehaus közelében. Pal. Mus. München ; 12-szeres átm 238 418. Holotípus díszítése, 30-szoros átm 238 Mesodiadema latum. 419. Interambulacrálisok, melyeket W ÖHRMANN kételkedve a Cidaris Schwageri-hoz sorolt (1889); 8-szoros átm 238 Radiolus lineola var. major. 420. Holotípus; jeruzsálemhegyi tüske proximális részlete, term, nagys 239, 240 421. U. annak díszítése, 15-szörös átm. . . 339, 240 Radiolus lineola var. minor. 422. Holotípus tüskerészlet az I. bevágás közelében lévő négyszögből, elülről nézve. term, nagys 241 423. Holotípus oldalról nczve, term, nagys. . . 241 424. A holotipus alapja, 3-szoros átm 241 325. A holotípus díszítése, 15-szörös átm. . 241, 242 426. Kétélű tüske töredéke a Jeruzsálemhegyről, term, nagys. ; harántmetszete 5-szörös átm. 241 427. Méginkább összenyomott tüske töredéke a Jeruzsálemhegyről, term, nagys. ; harántmetszete 5-szörös átm 241 Oldal 428. Tövises tüske részlete az I. bevágásból. 3-szoros átm 241 429. U. annak díszítése, 15-szörös átm 242 „ Cidaris" Meyeri. 430. Proximális tüsketöredék a veszprémi VI. szelvényből, elülről nézve, term, nagys. . . . 244 431. U. a. oldalról nézve term, nagys 244 432. U. annak alapja, 8-szoros átm 244 „ Cidaris" linearis. 433. Eredetije L AUBE (1865) X. táb., 10. b ábrájának, St. Cassianról való s a wieni Geol. Reichsanstaltban van; harántmetszet, 5-szörös átm 236 434. Holotípusa a C. bicarinata KLIPST. nek (Brit. Mus. 36502) ; St. Cassianról való. Harántmetszet, 5-szörös átm 236 Astropecten Pichleri. (435—437. ábra ; valamennyi 3-szoros átm.) 435. Oculáris a veszprémi VI. szelvényből; belső, vagy ventrális felszín, distális végével lefelé 245 436. U. a. distális vége felől nézve, dorsális felszínével felfelé 245 437. U. a., külső, vagy dorsális felszín . . . 245 E tábla ábrái HOLLICK A. T., GWILLIAM G. T., SEARLE A. H. és (a 433. ábra) a szerző vázlatai nyomán készültek, de valamennyit, az utolsó kivételével, a példányok alapján végleg revideálta SEARLE A. H. XIV. TABLA. Echinoid tüskék keresztmetszetei. (438—441. ábra; valamennyi 30-szoros átm.) Oldal 438. „Cidaris" dorsata typica St. Cassianról (Brit. Mus., E 10,090) ; típusos kerületi tüske testének proximális vége közelében készült metszet 439. „Cidaris" dorsata marginata Jeruzsálemhegyről (Brit. Mus., E 10091) ; a 438. ábrával helyzetre megegyező metszet 440. „Cidaris" alata subalaa St. Cassianról (Brit. Mus., E 10092); az előbbiekkel egyező hely180 181 Oldal zetű metszet; a szárny az ábra alsó végére, — a sima adorális lap jobbkéz felé esik 181 441. „Cidaris" alata poculiformis, a Jeruzsálemhegyről (Brit. Mus., E 10093) ; az előbbiekkel egyező helyzetű metszet; a szárny az alsó bal szegletre, az adapicális lap valószínűleg balkéz felé esik 191 Valamennyi ábrát GWILLIAM G. T. rajzolta a metszetek alapján, a szerző útmutatása mellett, 80-szoros, illetőleg 40-szeres átmérővel; jelenlegi léptékükre fényképezés útján redukáltattak.
