A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
Morfologiai eredmények. 261 összeomlása és felszívódása révén, s beigazolta azt is, hogy az ékalakú (wedge-like) septumok szabályos elrendeződését a triászkorú tüskék közül a Diademoidák legtöbbje aligha érte el (1. különösen a 234. lapon). Fontosabb eltérés az, mely a külső kopoltyúk jelenlétében nyilvánul. Utóbbiak a peripharyngiális sinus páros interradiális diverticulumai, melyek a peristomum szélén lépnek ki, pontosan ott, a hol az interambulacrum a szomszédos ambulacrummal találkozik. Száraz pánczélok, vagy kövületek esetében ezeknek a kopoltyúknak a jelenlétére a száj- vagy kopoltyú-részek (buccal or branchial clefts) jelenlétéből kell következtetnünk, melyek a peristomum eme részeit átvágják. Mindazonáltal számos korai fajnál, melyet az összes szerzők egyetértően a Diademoidákhoz sorolnak, ezek a rések igen gyengén fejlődtek ki, s világos, hogy kopoltyúk ilyen rések nélkül is létezhettek s hogy a peristomiális gyűrű mégis olyan teljes lehetett, mint a Strongylocentrotus droebakensis LÓVÉN ábrázolta fiatal példányainál (1892, «Echinologica» IV. táb.). Az élő alakok ontogenesisében a rések az interambulacrálisok felszívódása folytán keletkeznek s a kopoltyúk megelőzik őket. Valószínű, hogy a phylogenesis ugyanezt az utat követte. A külső kopoltyúk eredetére vonatkozólag semmi határozott palaeontologiai bizonyítékot nem várhatunk Vannak azonban a szerkezetnek egyéb változásai is, melyek a külső kopoltyúk megjelenését éppen ebben az időben egészen valószínűvé teszik. A «kopoltyü» név feltételezi, hogy ezeknek a szerveknek a lényeges feladata a lélegzés volt. Meglehet, hogy így van, de nem csupán ezt a czélt szolgálták, s első megjelenésüknek más okai lehettek, mint ennek a műveletnek a szükségessége. DR. V. UEXKÜLL J. (1896) kimutatta, hogy kinyomulásukat és visszahúzódásukat a peripharyngiális sinusban foglalt folyadék nyomásváltozásai eredményezik, s hogv ezt a nyomást az állat életében rendesen a «ligamenta obliqua externa- (VALENTIN) összehúzódása hozza létre, mely ligamentumok a kompasszok villás végeitől a perignathikus öv interradiális régióihoz húzódnak. Nem kell tehát többé ezekről az izmokról azt mondanunk, a mit LÓVÉN mondott (1892, 43. 1.), hogy t. i. működésüket még nem értjük teljesen. Másfelől kimutatja, v. UEXKÜLL azt is, hogy a nyomást a kompassz-izmok összehúzódása szünteti meg, vagyis azé az öt széles izomé, mely a kompasszok oldalaihoz csatlakozva ötszögü gyűrűt alkot a laterna adapicális végén ; ha ez a gyűrű tölcsér módjára felemelkedik, akkor a peripharyngiális sinus ürege megnagyobbodik s a folyadék visszaszívódik a külső kopoltyúkból. A Cidaridáknak is vannak kompasszaik a hozzájuk tartozó izomzattal együtt, s peripharyngiális sinusuk hasonló térfogat-változásoknak van alávetve. Ez talán nem olyan szembetűnő, mivel a határát megszabó hártya kevésbbé engedékenynek látszik; a felesleges folyadék felvételére azonban mégis kell valamiféle berendezésnek lennie. Víztartókat bőségesen találunk a STEWART-féle szervek képében, melyeket néha «belső kopoltyúknak» is neveztek. Az is tény azonban, hogy a belső nyomást részben a peristomiális hártya veszi fel, a mint az közvetlen kísérlettel igen könnyen bebizonyítható. Minél nagyobb ennek a hártyának a kiterjedése és engedékenysége, annál inkább csökken a külső vagy belső folyadéktartó zacskók mechanikai szükségessége. A régebbi engedékeny pánczélú Echinoidáknál, melyeknek perignathikus öve kevésbbé merev volt, a peristomiális hártya és annak környéke a belső nyomásnak szükségképen sokkal inkább engedett, mint a későbbi eredetű merev alakoknál. A szilurkorú Palaeodiscus-nál, melynél soha perignathikus gyűrűnek nyomát sem írták le, s melynél a lemezek a peristomiális régióban csak igen kevéssé differenciálódtak, a
