A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
Diadematoida tüskék. R. lineola. 241 arról, hogy a tökéletlen kristályok szabálytalan körvonalai és repedései nem axiális complexust képviselnek-e. Egy 27 mm átmérőjű tüskében a lumen átmérője kb. 1'4 mm, falának vastagsága tehát kb. negyedrésze a tüske átmérőjének. Falát sugaras, septumok építik fel, melyek csupán helyenkint láthatók tisztán (mint azt a 457. ábr. sötét foltjai mutatják). Az ábrában feltüntetett vékony csiszolat, továbbá egy másik, mely ugyancsak jeruzsálemhegyi tüskéből készült, a mellett bizonyítanak, hogy a septumok nem ágaztak el dichotomikusan, mint a Cidaroida-tüskék legtöbbjénél, s hogy másrészt szilárd ékeket (solid wedges) sem alkotnak, mint a jellemző Diademoida-tüskéknél. Közvetlenül a lumen közelében a septumok tömött réteget látszanak formálni, mely szabad szemmel vagy egyszerű lencsével tekintve, sötét szalag gyanánt mutatkozik. Nem fejlődött ki oly határozottan, hogy axiális hüvelynek nevezhetnők, de talán kezdetleges állapotát képviseli ennek a jellemző Diademoida-bélyegnek. Radiolus liiteola var. minor. (XIII. táb., 422—429. ábr. és XVIII. táb., 458. ábr.) Diagnosis. — Radiolus lineola, középértékben 11 mm átmérőjű tüskékkel, melyeknek felszíne gyakran gerinczes (carinate), tövises (muricate) vagy bibircses. Holotípusa: a XIII. táb., 422—425. ábráinak eredetije, az I. bevágás közelében lévő négyszög raibli rétegeiből. A bakonyi anyag. — A Jeruzsálemhegyről 11 töredékünk van alappal együtt; ezeknek világos nyakuk van; 6 példánynak alapja van, de nyaka nincs, 46-nak alapja világos, vagy hiányzik, 15 pedig kétélű (bicarinate). A Veszprém—jutási vasút I. bevágásának e-vel jelölt rétegéből 1 tüske került elő; ismeretlen szintjeiből 12 normális típusú és egy tövises tüskénk van. Az I. bevágás közelében lévő négyszög 16 alappal bíró, 32 alaptalan és 1 tövises tüskét szolgáltatott. A IV. bevágás a—b rétegeiből 1 alapnélküli töredékünk van. Az eddigiek valamennyien raibli korúak. A Cserhát cassiani rétegeiből (Leitner-udvar) 32 normális alakú származik, melyek közül nem kevesebb, mint 27-nek megvan az alapja, ezeken kívül 12-nek a distális része tövises, közülük 8-nak megmaradt az alapja. Az az ellentét, mely a cassiani és a raibli rétegekből gyűjtött alapok aránylagos mennyiségében mutatkozik, nem ér semmit: nem kapcsolatos a tüskék kedvezőbb megtartásával. A példányok leírása. — A var. minor normális alakja hasonlít a var. major-hoz, csakhogy aránylag nagyobb közöttük az összenyomott, s ezzel összhangzásban a kétélű tüskék száma is. A leghosszabb töredék alapjával együtt 12 mm bosszú; az alaptalanok legnagyobbika 11 mm; a distális vége egyiknek sem maradt meg. Ezek a tüskék valószínűleg átlag 20 mm hosszúak lehettek. Az egyik tüske, melynek teste 0'95 mm átmérőjű, a gyűrűjénél 1'4 mm vastag, s alapjának magassága a gyűrű tetejéig 0'9 mm Egy 1 mm vastag test gyűrűje D3 mm, alapjának magassága 0'8 mm, a nyakáé 0"5 mm. Egy 1'05 mm vastag test gyűrűje 175 mm, alapjának magassága 1 mm, a nyakáé 0'6 mm. Egy 1 mm átmérőjű tüske axiális csatornájának átmérője 0'4 mm, egy 0'95 mm átmérőjű tüske csatornájáé pedig kb. 0'3 mm. A lumen viszonylagos bősége, úgy látszik, néha nagyobb volt; ezek a példányok azonban annyira zúzottak, hogy mérésük nehéz. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rósz. Pal. függ. 1(3
