A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
198 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. sorolandók-e, mégsem olyan nehéz a normális cassiani tüskék között különbséget tenni, s az általános okok alapján a C. similis-hez sorolt példányokon észlelhető microstructura annyira világos, hogy faji függetlenségükhöz kétség nem férhet. Valószínű, hogy az igazi C. similis nem élte meg a raibli időszakot. A bakonyi anyag. — A Cserhát (Leitner-udvar) két proximális tüskevéget szolgáltatott. A veszprémi VI. szelvény e 4 rétegéből három töredék származik, melyek közül egynek (XII. tábla. 346. ábra) megmaradt az alapja. Ugyanazon szelvény g rétegéből még egy töredékünk van, egy kicsi, rövid test pedig czédulája szerint az e rétegben találtatott. E töredékek oly tökéletlenek, hogy lehetetlen a tüskék hosszúságát megbecsülni. A legvastagabb töredék átmérői 2'4 és 1'9 mm; a legvékonyabbikéi 1'4 és 1'3 mm. A legösszenyomottabb töredék a VI. szelvény g rétegéből való, ennek átmérői 2'15 és 1"4 mm. A VI. szelvény e rétegéből származó rövid test hossza 3'6 mm, proximális átmérője 1 mm, distális átmérője 1'6 mm, ahonnan kezdve rohamosan legömbölyödik. E fajhoz tartozó adapicális tüske lehet. A nagyobb bakonyi töredékek sem méreteikben, sem egyéb tekintetben nem különböznek észrevehetően a típus-lelőhelyről származó példányoktól. Mindazonáltal meg kell vallanom, hogy az esetben, ha raibli szintből kerültek volna elő, nem tudom hogyan különböztettem volna meg őket a C. parastadiferá-ió\. Ez nem azt jelenti, hogy az utóbbi faj a C. similis synonymája, hanem csak azt, hogy csupán akkor különböztethető meg attól, ha a példányok jó megtartásuak, különösen pedig akkor, ha meghatározás a microstructura megvizsgálása révén ellenőrizhető. „Cidaris" IVaechteri. (XII. tábla, 347—351. ábra és XV. tábla, 443. ábra.) 1841. Cidaris Waechteri W ISSMANN H. L. in M ÜNSTER : Beitr. z. Petrefactenk. IV., 48. 1., V. tábla, 22. ábra (de nem W ISSMANN H. L. kézirata, melyet M ÜNSTER a C. alata synonymájaként idéz ; id. mű 47. 1.). 1841. Cidaris catenifera AG. M ÜNSTER : Beitr. z. Petrefactenk. IV., 45. 1., III. tábla, 23. a, b. ábra (de nem AGASSIZ, 1840: „Ech. foss. Suisse", Mém. Soc. Helvet. IV., 79. 1., XXI. a tábla,23. ábra). 1843. ? Cidaris spinulosa 1 v. K LIPSTEIN A.: Geol. Östl. Alpen. 271. 1., XVIII. tábla, 10. d, e. ábra (de nem a, b, c, /). 1846. Cidaris Waechteri WISSM. in MÜNST., AGASSIZ & DESOR: „Catal. raisonn. Ech." Ann. Sei. Nat. (3), Zool. VI., 331. 1., különlenyomat 1847, 27. 1. 1846. Cidaris Braunii DESOR E. in AGASSIZ & DESOR : „Catal. raisonn. Ech.", Ann. Soc. Sei. Nat. (3), Zool. VI., 335. 1., különlenyomat 1847, 31. 1. (a C. catenifera MÜNST. non AG.-on alapszik s magában foglalja a var. C. baculifera MÜNST.-t is.) [Ez utóbbi kizáratott 1855-ben; 1. alább]. 1 A Cidaris spinulosá-t K LIPSTEIN (1843, 271. 1., XVIII. tábla, 10 a—f ábra) három tüskére alapította, melyek állítólag St. Cassianról, a cassiani rétegekbó'l származnak s most a British Museumban vannak, és pedig E 4602, 10 a, b, c ábra; E 4603, 10 d, e ábra; E 4604, 10/ ábra. Nevét D'ORBIGNI A. (1849. Prodr. Pal. Stratigr., I. 205. 1.) C. subspinulosá-ra. változtatta, mivel AGASSIZ már 1846-ban diagnostisált egy C. spinulosá-t (AGASSIZ & DESOR, Catal. raisonn. 330. 1.). Ez nem jó ok, minthogy azonban a Cidarites spinulosus nevet ROEMER F. A. 1835-ben használta (Norddeutsch. Oolitengebiige 26. 1.), D'ORBIGNI eljárása igazolt. Sem K LIPSTEIN , sem D'ORBIGNI nem választott holotípust. DESOR D'ORBIGNI-Í ignorálva C. perplex-ktz. változtatta a nevet (1855, Synops. Ech. Foss. 21. 1., II. tábla, 15. ábra), s reprodukálta K LIPSTEIN 10 a, b ábráit. Az E 4602 (XII. tábla, 344, 345. ábra) tehát a C. perplexa holotípusának tekinthető'. További zavart elkerülendő, ugyanazt a példányt a C. spinulosa K LIPSTEIN
